A kőszívű ember fiai (regény)

A mai világban a A kőszívű ember fiai (regény) olyan kérdés, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Legyen szó politikáról, gazdaságról, technológiáról, egészségügyről és kultúráról, a A kőszívű ember fiai (regény) a vita és a vita kulcsfontosságú pontja lett. Befolyása nemzetközi szinten is kiterjed, kihat a döntéshozatalra, és jelentős változásokat generál a mindennapi élet számos területén. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a A kőszívű ember fiai (regény)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai világban.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: A kőszívű ember fiai (egyértelműsítő lap).
A kőszívű ember fiai
Az első kiadás egyik oldala (1869)
Az első kiadás egyik oldala (1869)
SzerzőJókai Mór
Eredeti címAnya örökké
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Téma1848–49-es forradalom és szabadságharc
Műfajregény
Kapcsolódó filmA kőszívű ember fiai (1965)
Kiadás
KiadóA Hon (folytatásokban)
Athenaeum Könyvkiadó
Kiadás dátuma1869
Média típusakönyv
Oldalak száma648
ISBN9631518116
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Sablon • Wikidata • Segítség

A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

1868-ban a Fővárosi Lapok arról tudósított, hogy Jókai újabb regényen dolgozik, a címe: Anya örökké. A ma ismert címmel a regényt 1869. január 1-jén kezdte közölni folytatásokban A Hon című napilap. Ugyanabban az évben könyvként is kiadták, hat kötetben. A mű Keresd a szíved című színpadi változatát Krecsányi Ignác mutatta be 1896-ban.

A szerző a történelmi regény megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is. A fentieken kívül barátja és az országgyűlésben lévő párttársa zászkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos életútjának egyes elemeit is.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A nemesdombi kastélyban haldoklik Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán, konzervatív eszméket valló, családjától ellentmondást nem tűrő zsarnok. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezik arról, hogy mi legyen asszonya és a fiai sorsa. A legidősebb, Ödön diplomata maradjon az orosz udvarnál, Richárd Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, és a legkisebb, Jenő udvari tisztviselőként (hivatalnokként) maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke.

Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesíti anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatér Oroszországból, otthon liberális főispán lesz, és Arankával családot alapít.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba, egy szép, előkelő, de szerepet játszó, gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között nevelteti Károly nevű törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel, a család szegénysorban tartott rokonával, akit megszeret és eljegyez.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Ödön Magyarországon tevékenykedik. Baradlayné elhatározza, hogy másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd a huszárjaival embert próbáló akadályokon keresztül (Duna, March folyók, Kárpátok) tört haza, Jenőt anyja szökteti meg Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Richárd és Ödön részt vesznek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, forradalmi párbajt vívnak. Ödön győz, így még idejében érkezik Richárd megsegítésére. Jenő otthon marad anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbál menekülni, de egykori jó barátja, Ramiroff Leonin felismeri, és elfogatja. A volt kormánybiztosnak sikerül megszöknie, és otthon várja további sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen, Edmund helyett) címeztek ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett mártírhalált hal.

Richárd is börtönbe kerül, de Haynau, a bresciai hiéna hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine tájékoztatja arról, hogy másnap megfosztják hatalmától. A delnő eredetileg azért keresi fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát kieszközölje. Richárd azonban megmenekül, majd hamarosan feleségül veszi Editet, akiről kiderül, hogy Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Haladók Konzervatívok Ingadozók
Baradlayné Mária Baradlay Kazimir Tallérossy Zebulon
Baradlay Ödön Rideghváry Bence Mindenváró Ádám
Baradlay Richárd Palvicz Ottó Boksa Gergő
Baradlay Jenő Haynau tábornok Ramiroff Leonin
Liedenwall Edit Plankenhorst Alfonsine
Lánghy Aranka Plankenhorst Antoinette
Lánghy Bertalan Szalmás Mihály
Pál úr
Goldner Fritz
Mausmann Hugó

Helyszínek

Szerkezet

Csomópontszerű

I. Nemesdomb II. Hadsereg III. Nemesdomb
1. Végrendelet 1. Szerveződése 1. Várakozás az ítéletre
2. Az özvegy esküje 2. Vereség – Kassa 2. A végzetes névcsere
3. Az esküvő 3. Az isaszegi csata 3. Jenő hőstette
4. A megyegyűlés 4. Buda ostroma 4. A mellény
5. Két fivér hazatér 5. A forradalmi párbaj 5. Húsz év múlva

Hagyományos

  • I. Előkészítés: Baradlay Kazimir végrendelete és halála
  • II. Bonyodalom: Baradlayné fogadalma
  • III. A cselekmény kibontakozása:
  • 1. Ödön hazatérése – farkaskaland
  • 2. Richárd hazatérése – a huszárok üldözése
  • 3. Jenő is Magyarországra szökik az édesanyjával
  • 4. A magyar szabadságharc dicső csatái, majd bukása
  • 5. Ödön otthon várja az elfogatási parancsot, Richárd a bécsi börtönben vár az ítéletre
  • IV. Tetőpont: Jenő áldozata
  • V. Befejezés: 20 év múlva – A szabadságharc hősei elbuktak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jutott

Feldolgozások

Jegyzetek

  1. ↑ Anya örökké Népszabadság archívum, 2007. augusztus 2.
  2. ↑ Kézirat, kiadások, fordítások
  3. ↑ A kőszívű ember fiai c. regény kézirata bizonyos kihagyásokkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtalálható.
  4. ↑ Mindenváró Ádám
  5. ↑ Bécsi forradalmár ifjú. Az aula második zászlóaljánál kapitány.
  6. ↑ Bécsi forradalmár ifjú. Főhadnagy a második légiónál.
  7. ↑ A diafilm további kiadásai: 1956, 1963, 1974
  8. ↑ A kőszívű ember fiai – rádiójáték (1962)

Források

További irodalom

  • Az Ödönben megmintázott személyiség:

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot