A A nyolcadik utas: a Halál olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Régóta vita, vita és elemzés tárgya, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. Fontossága és hatása a mindennapi élet különböző területein mindenki számára releváns témává teszi. Ebben a cikkben a A nyolcadik utas: a Halál-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat fogjuk feltárni, kitérve annak társadalomra gyakorolt hatására, időbeli alakulására, valamint az ezzel kapcsolatos különböző álláspontokra. Reméljük, hogy ezzel a mélyreható elemzéssel átfogó képet adunk a A nyolcadik utas: a Halál-ről, és elősegítjük hatókörének és mai relevanciájának teljesebb megértését.
Alien - Nyolcadik utas: a Halál (Alien) | |
1979-es amerikai–brit film | |
A film magyar moziplakátja | |
Rendező | Ridley Scott |
Producer | Gordon Carroll David Giler Walter Hill |
Vezető producer | Ronald Shusett |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Dan O’Bannon Ronald Shusett |
Főszerepben | Tom Skerritt Sigourney Weaver Veronica Cartwright Harry Dean Stanton John Hurt Ian Holm Yaphet Kotto |
Zene | Jerry Goldsmith |
Operatőr | Derek Vanlint |
Vágó | Terry Rawlings Peter Weatherley |
Jelmeztervező | John Mollo |
Gyártás | |
Gyártó | 20th Century Fox |
Ország | Egyesült Királyság USA |
Nyelv | angol spanyol nyelv |
Forgatási helyszín |
|
Játékidő | 117 perc |
Költségvetés | 11000000 USD |
Képarány | 2,20:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | 20th Century Fox InterCom Zrt. |
Bemutató | 1979. május 25. 1981. január 15. |
Eredeti magyar adó | 1. szinkron TV3, RTL Klub 2. szinkron MTV1 |
Korhatár | |
Bevétel | 80 931 801 USD 24 000 000 USD |
Kronológia | |
Következő | A bolygó neve: Halál |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alien - Nyolcadik utas: a Halál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nyolcadik utas: a Halál (eredeti cím: Alien, sz. sz. „idegen”, értsd: földönkívüli lény) 1979-ben bemutatott angol-amerikai koprodukcióban készült horrorfilm Ridley Scott rendezésében. A főszerepben Sigourney Weaver és Ian Holm látható. A film további főszereplője egy agresszív, félig értelmes földönkívüli lény, egy tökéletes gyilkos, aki ösztöneitől hajtva egyesével levadássza egy teherűrhajó legénységét.
Magyarországon az Alien mozisorozat egészen a 3. részig eredetileg nem kapta meg felolvasott címben az Alien-re utaló jelzőt, de a 4. rész behozatala után a jogtulajdonos visszamenőleg módosította a forgalmazási adatokat. Majd 2018-ban a Fórum Hungary-hoz került a filmek forgalmazása és a TV-vetítéseknél lekerültek a régi "halálos" magyar címek felolvasott narrációi. Illetve az InterCom régi jog-átbirtoklását követően az első film meghirdetésében a "nyolcadik" szó elé bekerült egy A-betű ismeretlen hibából adódóan, pedig az InterCom szinkronjában sem hangzik fel. Az M1 TV-csatornától eredő címváltozat és az InterCom korábbi (mára eltörölt) narrációja egybehangzóan "Nyolcadik utas: a Halál" volt. Egyéb ismeretlen körülmény, hogy hivatalosnak tűnő források szerint az InterCom készítette az első szinkront és ennek egyéb jogi helyzetek ellentmondanak.
A sci-fi, drámai és horror elemeket ötvöző mű egyedülálló népszerűsége folytatások elkészítésére inspirálta az alkotókat. A kezdetben egyszerű horrornak induló film kultuszfilmmé vált és mára a sci-fi műfaj jelentős, stílusteremtő alkotásaként is számon tartják. Az Amerikai Filmintézet minden idők hetedik legjobb sci-fi filmjének választotta. A film többrétegű: a horror elemet képviselő idegennel való küzdelem mellett a játékidő nagy részét teszi ki a legénység küzdelme az űrbeli körülmények ellen, egymással való konfliktusaik és az akció/horror elemek is legalább annyira szólnak az emberként való helytállásáról, mint a vérről és a rémületről. Fontos eleme a filmnek a látványvilága is – az Oscar-díjas látványterveket H. R. Giger, szürreális sci-fi világot alkotó grafikusművész készítette, aki nem kis részben a filmnek köszönheti világhírét.
Ez volt az egyik első olyan alkotás a filmtörténetben, amelyben nő játszotta az akcióhős szerepét. A film a kritikusok és a nézők tetszését is elnyerte; az eredeti művet három hivatalos folytatás és kettő kvázi-előzményfilm követte, valamint számtalan regény és több számítógépes játék is készült a történetből.
A Weyland-Yutani Bányászati Társaság Nostromo nevű teherszállító űrhajója hosszas kiküldetés után éppen a Föld felé tart 2122-ben. Legénysége hét fő és egy Jones nevű vörös kandúr, valamint az űrhajót irányító Anya nevű számítógép. A film kezdetén Anya rejtélyes rádiójeleket fog egy közeli, feltérképezetlen bolygóról. Felébreszti a legénységet a hibernációból, a szabályzat szerint ugyanis ha idegen bolygót találnak, ahol élet lehet, kötelesek azt megvizsgálni. Bár nem túl lelkesek, a várható jutalom reménye felbátorítja őket.
A teljes legénység (Dallas kapitány, Kane, Ash, Lambert, Brett, Parker, és Ripley) egy kisméretű komppal landol a Zeta 2 Reticuli rendszer egy gázóriásának holdján, az LV-426-on, ahol rendkívül mostohák a körülmények. Dallas, Kane és Lambert rövid kutatás után egy ismeretlen eredetű, évezredekkel azelőtt becsapódott űrhajóra bukkannak. Bemennek a belsejébe, ahol rövid kutatás után egy civilizált idegen lény megkövült maradványaira bukkannak és bordái átszakítva kifordulva kövültek meg. Időközben rájönnek a Nostromón, hogy a rádióadás (amit az idegen lény kezdett el sugározni) nem segélykérés, hanem figyelmeztetés, de késő már értesíteni a többieket. Kane leereszkedik az űrhajó rakterébe, ahol ezernyi bőrhéjú tojást talál. Az egyikből váratlanul egy rákszerű lény ugrik ki, majd karjaival rátapad az arcára. A többiek kétségbeesetten visszaviszik a hajóra, bár ez ellentmond a szabályzatnak és ezért komoly konfliktus alakul ki Ripley-vel. Végül a lényt – amely mesterséges kómában tartja a férfit – azonban sehogy sem tudják leszedni az arcáról, mert kísérletek hatására többféle védekezéssel egyéb problémákat okoz a legénységnek. A vizsgálatok szerint a szükséges oxigénnel táplálva valójában életben tartja a férfit és egyéb azonosíthatatlan anyagot helyez el benne.
A lény végül magától elpusztul és leválik Kane-ről. Nem sokkal ezután a teljesen egészségesnek tűnő Kane felébred és a legénység többi tagjával együtt étkezik. Azonban hirtelen fuldokolni kezd, ezt követően egy idegen lény tör ki mellkasüregéből és bordái közül. A kirobbanó lény "magzati" helyzetét egészen pontosan egyik folytatás sem határozta meg, de az "Alien: Covenant" c. melléktörténet szerint spóra tör utat testüregi szövetekbe és ezáltal valószínűleg az arctámadó lény is ilyen örökítőanyagot használ beültetésre. Ash nem engedi megölni a kisméretű lényt, amely így el tud menekülni. A legénység tagjai végül a kis szörny után erednek, de nem sejtik, hogy az elképesztő sebességgel fejlődik és időközben hatalmassá vált.
Brett éppen Jonest, a macskát keresgéli a hajó egyik hátsó zugában, amikor az idegen lecsap rá, és elhurcolja; a többiek viszont nem találnak se vért, se holttestet (a rendezői változatból kiderül, hogy az idegen lény egy szerves masszába ágyazza áldozatait, hogy idegen tojásokká alakítsa őket, és Brett is ide került). Nem sokkal ezután az idegen a szellőzőjáratokba települ át. Dallas lángszóróval próbálja meg elkapni, de nem sikerül neki; őt is elragadja a lény. Dallas halála után Ripley veszi át a parancsnokságot. Megkérdezi Anyát, hogy mennyi az esély a lény elpusztítására és kiderül, hogy ez lehetetlen; az események hátterében a Társaság áll, nekik kell az idegen lény. Nem sokkal ezután Ash megtudja, hogy Ripley ismeri a különleges utasításban leírtakat, ezért megtámadja a nőt, de a többiek segítenek Ash megfékezésében. Kiderül, hogy Ash egy android, melyet a Társaság küldött az akció zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
A három még életben maradt utas elhatározza, hogy megsemmisíti a Nostromót, és a Narcissus nevű komppal menekülnek el. Azonban az idegen támadása miatt egyedül Ripley és Jones tud eljutni a detonátorig, majd a komp fedélzetére, az idegen lény azonban már a kompban tartózkodik. Végül Ripley úgy végez vele, hogy kinyitja a légzsilipet, ezután a hajtóművel elhamvasztja a lényt. A film végén Ripley és Jones is hiperálomba merül, abban a reményben, hogy néhány héten belül rájuk talál valaki.
Szereplő | Színész | Magyar hang | |
---|---|---|---|
1. szereposztás (1994) | 2. szereposztás (1995) | ||
Ellen L. Ripley, harmadparancsnok | Sigourney Weaver | Menszátor Magdolna | Farkas Zsuzsa |
A. J. Dallas, kapitány | Tom Skerritt | Harmath Imre | Vass Gábor |
J. M. Lambert, navigátor | Veronica Cartwright | Jani Ildikó | Vándor Éva |
S. E. Brett, gépésztechnikus | Harry Dean Stanton | Beregi Péter | Uri István |
G. W. Kane elsőtiszt | John Hurt | Laklóth Aladár | Mihályi Győző |
Ash, tudományos tiszt | Ian Holm | Fodor Tamás | Berzsenyi Zoltán |
J. T. Parker, főgépész | Yaphet Kotto | Varga Tamás | Melis Gábor |
Anya | Helen Horton (csak hang) | Debrenti Piroska | Zsurzs Kati |
2003-ban Ridley Scott elkészítette a film rendezői változatát, mely egy perccel rövidebb, mint az eredeti. Bizonyos jeleneteket kivágtak, másokat lerövidítettek, de vannak benne új részek is.