Mai cikkünkben a Albert Andor lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Akár többet szeretne megtudni erről a személyről, akár új szempontokat szeretne felfedezni a témában, akár megérti ennek a dátumnak a jelentőségét, itt minden szükséges információt megtalál. Ezen a vonalon elemezzük a Albert Andor-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Készülj fel egy izgalmas felfedezőútra, amely új perspektívát ad a Albert Andor-re.
| Albert Andor | |
| Született | 1876. november 11.[1][2] Baja |
| Elhunyt | 1940. február 1. (63 évesen)[1] Győr |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Nádorvárosi köztemető (jelöletlen sír, XXIV-n-1)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Andor témájú médiaállományokat. | |

Albert Andor (Baja, 1876. november 11. – Győr, 1940. február 1.) magyar szobrászművész.
A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában, Mátrai Lajos vezetése alatt végzett előtanulmányok után Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1900-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán Munkácsy Mihályt ábrázoló mellszobrával elnyerte a Harkányi-díjat.[4] 1905-től Aradon élt. Részt vett az 1907-ben kiírt Kossuth-szobor pályázaton, 1912-ben az aradi Kossuth-kút pályázatán első díjat nyert. Tárcái jelentek meg az Arad és Vidéke című lapban.
1919-től Győrben működött. Tevékenyen részt vett a város művészeti életében, többek között részt vett a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat megalapításában. 1923-tól az Nádor szállóban nyitott műtermet, illetve ugyanitt szobrásziskolát vezetett.
Stílusára a historizáló stílus mellett a szecesszió gyakorolt mély benyomást. Elsősorban portré- és síremlékszobrokat, illetve háborús emlékműveket készített. Az ő munkája a Magyarországon 1921-ben elsőként felállított écsi első világháborús hősi emlékmű. Műveinek többsége megsemmisült.
Jelöletlen sírban, a győri Nádorvárosi temetőben nyugszik (XXIV-n-1).[5]