Mai cikkünkben a Albi (Franciaország)-ről és életünkre gyakorolt hatásáról szeretnénk beszélni. A Albi (Franciaország) olyan téma, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző szektoraiban, a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásától a technológiával és kultúrával való kapcsolatáig. Az elmúlt években a Albi (Franciaország) központi szerepet kapott a médiában és a nyilvánosság napirendjén, és számos elmélkedést és elemzést generált rövid és hosszú távú következményeiről. Ezért ebben a cikkben a Albi (Franciaország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig.
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Albi | |||
![]() | |||
Látkép a városra, előtérben a Tarn folyó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Okcitánia | ||
Megye | Tarn | ||
Polgármester | Stéphanie Guiraud-Chaumeil (2014-2020) | ||
INSEE-kód | 81004 | ||
Irányítószám | 81000 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 49 714 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 1111 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 130–308 m | ||
Terület | 44,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Albi weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Albi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Albi város Franciaország déli részén, Okcitánia régióban. Tarn megye, korábban pedig Albigeoise történelmi régió székhelye.
A város neve mindörökké összeforrott a 12-13. század nagy vallási mozgalma, a kathar eretnekség fogalmával, azért, mert 1165-ben egy Albi melletti kis faluban, Lombers-ben gyűltek össze először nagy számban a mozgalom hívei.
A katharok hite némiképpen módosított formája az úgynevezett bogumil eretnekségnek, amely a 10. században a Balkánon, mindenekelőtt Bulgáriában létezett, s a kereskedők útján jutott el erre a vidékre. Az albigensek magukat keresztényeknek vallották, egyistenhívők voltak, egyetlen imájuk a Miatyánk volt, bibliaként János evangéliumát ismerték el, de elutasították a katolikus vallás szinte minden más hittételét. Egyetlen szentségnek a halál előtti áldást, a Consolamentumot ismerték el. A négy püspök által irányított katár egyház tagjai két csoportból álltak: voltak a „Tökéletesek”, akik már a földön megtisztultak, s a többiek őket voltak kötelesek követni. A katárok a tisztaságot az aszkétizmus révén akarták elérni. A katár közösségek ugyanakkor összetartóak voltak. A hit nemcsak az egyszerű emberek körében terjedt, hanem a nemesek és főnemesek között is. Az egyház az eretnekség megjelenésének kezdetén még csak a térítés eszközeivel harcolt ellene. A hivatalos irányítók a III. Ince pápa által kiküldött legátusok voltak. 1208 januárjában azonban Arles mellett egy kis faluban egy albigens merénylő meggyilkolta a legátusok vezetőjét, Pierre de Castelnau-t. Ince ezek után hirdette meg a keresztes hadjáratot a katárok ellen. Az összesereglett keresztesek 1209 nyarán Lyonból kiindulva kezdték meg a hadjáratot, Toulouse, Béziers, Carcassonne elfoglalásával. Ekkor már a kegyetlen katona, Simon de Montfort vezette a csapatokat. Languedoc városai, falvai egymás után kerültek a keresztesek birtokába, az albigensek közül ezrek végezték életüket máglyán, mert nem voltak hajlandók megtagadni hitüket. Béziers elestét követően sok más városban is valóságos mészárlást rendeztek a keresztesek, egyedül Avignon városkában több százan pusztultak el, s az elfogott albigensek az inkvizíció ítélőszéke elé kerültek. A hadjárat gyakorlatilag 1244-ben ért véget, Montségur elfoglalásával.
Bár az eretnekséget Albi városáról nevezték el, igazából nem ez volt a központjuk, s a hadjárat során gyakorlatilag ellenállás nélkül került a keresztesek kezére. A katolikus egyház közvetlenül a hadjárat befejeztével megkezdte a hatalom jelképeként a püspöki palota, majd a várra emlékeztető katedrális építését. Ettől kezdve Albi formailag ugyan Toulouse grófjainak a birtoka maradt, de a valódi hatalmat a helyi püspök gyakorolta.
Év | Lakosság |
---|---|
1962 | 38 709 |
1968 | 42 930 |
1975 | 46 162 |
1982 | 45 947 |
1990 | 46 579 |
1999 | 46 284 |
2006 | 48 712 |
2008 | 51 199 |
2010 | 48 916 |