Alkotmánybíróság
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Alkotmánybíróság milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Alkotmánybíróság megjelenése óta számos vitát és vitát váltott ki, miközben nyomot hagyott a kultúrában, a technológiában, a politikában és más területeken. Az évek során a Alkotmánybíróság bebizonyította, hogy képes befolyásolni életünket, munkánkat és másokkal való kapcsolatunkat. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogyan alakította a Alkotmánybíróság a ma ismert világot, és milyen hatásai lehetnek a jövőben.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíróságok nem részei a bírói hierarchiának.
Nincsen alkotmánybíróság azokban az országokban, ahol nincs alkotmánybíráskodás, illetve azokban az országokban, ahol az alkotmánybíráskodást a rendes bíróságok gyakorolják (például Amerikai Egyesült Államok).
Az alkotmánybíróságok felállításának gondolata Hans Kelsen nevéhez köthető, az első alkotmánybíróságot Ausztriában állították fel 1919-ben, amelynek Kelsen is tagja volt 1921-től a húszas évek végéig.
Kapcsolódó szócikkek
Források
További információk
