Anderlecht
Ma elmélyülünk a Anderlecht lenyűgöző világában, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. Legyen szó történelmi személyiségről, kulturális jelenségről vagy fontos dátumról, a Anderlecht kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Anderlecht különböző aspektusait, az eredetétől a mai hatásig. Készüljön fel arra, hogy felfedezőútra induljon és megismerje a Anderlecht-et, amely téma kétségtelenül mindig meglep.
| Anderlecht | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |  Brüsszel fővárosi régió | ||
| Közösség |  Flamand Közösség Belgiumi Francia Közösség | ||
| Tartomány | Arrondissement of Brussels-Capital | ||
| Járás | Brüsszel | ||
| Polgármester | Gaëtan Van Goidsenhoven (MR) | ||
| Irányítószám | 1070 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 887 fő (2020. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 5500 fő/km2 | ||
| Kor szerinti eloszlás (2006) | |||
| 0–19 | 25,78% | ||
| 20–64 | 57,62% | ||
| 65 felett | 16,61% | ||
| Más nemzetiségűek | 24,18% (2007) | ||
| Gazdaság | |||
| Munkanélküliségi ráta | 23,9 (2006) % | ||
| Átlagos éves jövedelem | 9539 €/fő (2003) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,74 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 50° 50′ 21″, k. h. 4° 19′ 47″ | |||
| Anderlecht weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anderlecht témájú médiaállományokat. | |||
Anderlecht egyike a belgiumi Brüsszel fővárosi régió 19 alapfokú közigazgatási egységének, községének. 2005. január 1-jén 93 808 lakosa volt. Területe 17,74 km², így a népsűrűség itt igen magas, 5286,72 fő/km².
Történelme
Egy római villa és egy frank temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először 1047-ben említették Anrelech formában, majd 1111-ben Andreletként, 1148-ban Andrelerként, és 1186-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűbérbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.
1356-ban Male-i Lajos, Flandria grófja Brüsszel ellen harcolt Anderlecht birtokáért a scheuti csatában. Noha sógornőjét, Johannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője IV. Károly német-római császár segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. 1393-ban Johanna oklevelében Brüsszel részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
A 17. és a 18. századot a Németalföld és Franciaország közötti háborúk jellemezték. A jemappes-i csata után 1792. november 13-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.
A 19. században a gyorsan terjeszkedő Brüsszel közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.
Sportélet
A városrész labdarúgócsapata, a legeredményesebb belga egyesület, az RSC Anderlecht. Itt található a labdarúgócsapat stadionja, a 28 000 férőhelyes Constant Vanden Stock Stadion.
Események
Az 1825 óta minden évben megrendezett Anderlechti Vásár jelentős rendezvénye a városrésznek. Eredetileg szarvasmarhavásárként engedélyezte II. Vilmos, de azóta hatalmas eseménnyé nőtte ki magát, a Szent Guidó tiszteletére megtartott vallási körmenet, különféle ünnepségek, virágbemutató, állatbemutató, és változatos kiállítások mind-mind részévé váltak.
Testvértelepülések
Németország Berlin-Neukölln 1955. június 17. óta
