A mai világban a Angola világörökségi helyszínei egyre nagyobb érdeklődés és vita tárgyává vált. Különböző területekre, például társadalomra, gazdaságra és kultúrára gyakorolt hatásával a Angola világörökségi helyszínei minden korosztálytól és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A kezdetektől a mai fejlődésig a Angola világörökségi helyszínei végtelen számú véleményt, kutatást és elmélkedést generált, amelyek célja a következmények megértése és elemzése. Ebben a cikkben a Angola világörökségi helyszínei-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a mindennapi életben betöltött következményeitől a globális döntéshozatalra gyakorolt hatásáig.mnopqrstuvwxyzabcdefghijklmn
Angola területéről eddig egy helyszín került fel a világörökségi listára, és további tizenhárom helyszín a javaslati listán várakozik felvételre.
] | Mbanza-Kongo óvárosa |
Felvétel: 2017 | |
Kulturális (III)(IV) | |
Hivatkozás: 1511, védett terület: 89,29 ha, pufferzóna: 622,19 ha | |
Mbaza-Kongo, mely 570 méter magasságban, egy fennsíkon fekszik, a 14. és a 19. század között fennálló Kongói Királyság politikai és spirituális központja volt. A Kongói Királyság egyike volt a legnagyobb államoknak Afrika déli felében. A történelmi városközpont a király lakhelye, a hozzá tartozó udvar, az uralkodócsalád temetkezési helye és a szent fa körül alakult ki. Amikor a portugálok megérkeztek, a 15. században megváltozott a városkép, a hódítók európai módon kőből készült épületeket emeltek a hagyományos anyagokból és technikával készült korábbi épületek mellé. A teljes szubszaharai térségben itt figyelhető meg legjobban az a jelentős változás, amelyet a kereszténység elterjedése és a portugálok érkezése okozott Közép-Afrikában. |