Barta Lajos (szobrász)

Ez a cikk elemzi a Barta Lajos (szobrász) jelentőségét a mai társadalomban. A Barta Lajos (szobrász) évtizedek óta érdeklődés és vita tárgya, hatása az élet minden területére kiterjed. Megalakulása óta a Barta Lajos (szobrász) alapvető szerepet játszik az emberek egymáshoz való viszonyában, a kultúra fejlődésében és a technológia fejlődésében. A történelem során a Barta Lajos (szobrász)-et különféle tudományterületeken tanulmányozták, a pszichológiától a közgazdaságtanig, és relevanciája nyilvánvaló abban, ahogyan napi szinten befolyásolja életünket. Ebben a cikkben a Barta Lajos (szobrász) számos aspektusát tárjuk fel, és elemezzük a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha Lajos (egyértelműsítő lap).
Barta Lajos
Született1899. március 9.
Budapest
Elhunyt1986. május 13. (87 évesen)
Köln
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta Lajos (Budapest, 1899. március 9. – Köln, 1986. május 8.) szobrász, Barta István (1892–1976) festő és Barta Mária (1897–1969) festő testvére.

Életpályája

1899. március 9-én született Barta (Bek) Gyula (1857–1922) borkereskedő és Bródy Gizella (1864–1956) gyermekeként. 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskola növendéke, ahol Zutt Richard keramikus tanítványa volt. 1915–1916-ban Telcs Ede magántanítványa. 1920–1922 között itáliai tanulmányúton járt. Közben Milánóban egy terrakottaüzemben dolgozott szakmunkásként. 1923–1924-ben Budapesten a Tim terrakotta üzem munkatársa volt.

1925–1927-ben, párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a modern művészeti törekvésekkel. 1927-től újra Budapesten élt. 1932-ben megismerkedett Rozsda Endrével, aki figyelmét a modern művészeti törekvések felé fordította. 1938-tól 1943-ig Rozsdával Párizsban éltek. Barta Lajos kapcsolatba került a szürrealistákkal és megalkotta első absztrakt műveit. 1943-ban hamis papírokkal visszatért Budapestre. 1945-től az Európai Iskola tagja volt, annak megszűnéséig. 1949-től a Várkert bazársorban kapott műtermet, és ott dolgozott. 1962–1963-ban újra Párizsban járt. 1963–1965-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1965-ben az NSZK-ba költözött, ahol először a rolandsecki művésztelepen kapott műtermet, majd Kölnben telepedett le. 1970–74-ben egy jelentős magánmegbízatás folytán Párizsban dolgozott. 1975-től több monumentális megbízást kapott az NSZK-ban.

Kölnben hunyt el, 87 évesen, 1986. május 8-án.

Munkássága

Művészetében sajátos módon ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai folklorisztikus hagyományokkal. Minden művét áthatja egyfajta archaikus erő, amely a természeti formák egyszerűségét követi. A természethez fogható változatosság jellemzi a végletekig letisztított geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkező művészetét.

Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Barta Lajos azon kevesek közé tartozott, akik hűek maradtak az 1940-es évek modernségéhez, és az 1960-as, 1970-es évek megváltozott légkörében is a klasszikus avantgárd eszme- és formatörekvései irányították. Tevékenysége e téren hiánypótló és egyedülálló mind a magyar, mind a német művészetben.

Pályája végére formanyelve teljesen letisztult, utalásszerűen egyszerű geometrikus formái magukba sűrítik a természet valamennyi alakzatát. Plasztikái így egyszerre absztraktak és organikusak.

Fontosabb egyéni kiállításai

  • Köln (BDA, Galerie Mathias, 1968)
  • Paris (Galerie Chevalier, 1974)
  • Hamburg és Bonn (Galerie Wönsche, 1976, 1977)
  • Köln (Artother, 1981)
  • Székesfehérvár (István Király Múzeum, emlékkiállítás a művész által ajándékozott művekből, 1986).

Ismert művei

  • Menyasszony I. (1949)
  • Hősi emlék (1950 körül)
  • Érzékenység (1958)
  • Névtelen (1963 körül)
  • A titkok kapuja (1969 körül)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  2. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  3. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 12.)
  5. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  6. ↑ Belügyminisztérium 1902. évi 53605. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 3. oldal 40. sor
  7. ↑ Barta Gyuláné Bródy Gizella halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 11/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 12.)

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot