Baszk Nacionalista Párt
Ez a cikk a Baszk Nacionalista Párt témával foglalkozik, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A történelem során a Baszk Nacionalista Párt a különböző tudományágak szakértőinek tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya volt, és általában véve a társadalom vitáinak és elmélkedéseinek forrása volt. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a Baszk Nacionalista Párt fontosságát a jelenlegi kontextusban, különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemezünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogó képet kapjunk erről a témáról. Hasonlóképpen feltárják a Baszk Nacionalista Párt tanulmányozásának különböző területeken, például kultúrában, politikában, tudományban, stb. Egy kimerítő elemzéssel a cél az, hogy az olvasó széles és naprakész látásmódot adjon a Baszk Nacionalista Párt-ről, új reflexiókat és ismereteket adva, amelyek hozzájárulnak e jelenség megértésének gazdagításához.
| Baszk Nacionalista Párt Euzko Alderdi Jeltzalea Partido Nacionalista Vasco | |
.png) | |
| Adatok | |
| Elnök | Andoni Ortuzar |
| Alapítva | 1895 |
| Székház | Sabin Etxea Ibáñez de Bilbao 16 Bilbao, Spanyolország |
| Ifjúsági tagozat | Euzko Gaztedi |
| Tagok száma | 24,650 (2019) |
| Ideológia | baszk nacionalizmus kereszténydemokrácia szociáldemokrácia konzervatív liberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobbközép és balközép között |
| Parlamenti jelenlét | Képviselőház (baszk mandátumok): 6 / 18 10 / 15 28 / 75 1 017 / 2 628 |
| Európai párt | Európai Demokratikus Párt |
| EP-frakció | Újítsuk meg Európát |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baszk Nacionalista Párt Euzko Alderdi Jeltzalea Partido Nacionalista Vasco témájú médiaállományokat. | |
A Baszk Nacionalista Párt (baszkul: Euzko Alderdi Jeltzalea, spanyolul: Partido Nacionalista Vasco rövidítése: EAJ-PNV) egy baszkföldi kereszténydemokrata, szociáldemokrata és konzervatív liberális szellemiségű párt, mely egyben a baszk nacionalizmust is képviseli. A párt Spanyolországban Baszkföld és Navarra autonóm közösségekben illetve Franciaország baszk megyéiben működik. Emellett a pártnak a mai napig működnek delegációi a baszk emigrációkban.
A pártot 1895-ben alapította Sabino Arana, amivel a Spanyol Szocialista Munkáspárt után a második legrégebb óta működő politikai párt Spanyolorszgágban.
Ideológia
A párt legfőbb ideológiája a baszk nacionalizmus, a párt magát "demokratának, humanistának, felekezettől függetlennek tartja, amely nyitott a haladásra és a fejlődésre. Habár a párt elsősorban kereszténydemokrata értékű, hagyományosan inkább a balközép oldalon tartják számon a pártot. A párt ellenezte az ETA baszk terrorszervezet működését, a pártot többször is megtámadta az ETA terrorszervezet radikális baloldali úgynevezett "nacionalista baloldali" csoportja.
Története
A párt 1895-ben alapult meg, katolikus konzervatív pártként, melynek legfőbb célja Baszkföld függetlensége volt. A párt egészen 1923-ig a helyi társadalom minden területén jelen volt, ám ettől az évtől Miguel Primo de Rivera autoriter rezsimében, a párt törvényen kívülivé vált, emiatt földalatti szervezetként működött a párt tovább.
A spanyol polgárháború kitörésekor a párt szétesett. A párt egyik szárnya a katolikus egyházzal szimpatizált és antikommunista szellemiségű volt, a markánsan jobboldali szárny az egységes Spanyolországot támogatta, emellett voltak antifasiszta irányzatok is a pártban.
A háború után a párt számos tagja emigrációba vonult. A párt a Franco-korszak alatt illegalitásban maradt. A párt komoly szerepet játszott a demokratikus átmenet alatt jobbközép, centrista pártként Baszkföld jogállásáról szóló státusz nyilatkozat.
Jegyzetek
- ↑ (2013) „España: crisis y recortes” (spanish nyelven) (pdf). Revista de ciencia política (Santiago) 33, 175. o. (Hozzáférés: 2016. január 4.) „Convergencia i Unió (CiU) y el Partido Nacionalista Vasco (PNV-EAJ) son los partidos nacionalistas de centro-derecha en Cataluña y el País Vasco, respectivamente”
- ↑ Political parties, Basque Society: Structures, Institutions, and Contemporary Life. University of Nevada Press, 177. o. (2005). ISBN 978-1-877802-25-6[halott link]
- ↑ Los partidos se atribuyen ocho veces más militantes de los que admiten pagar cuotas. Público, 28/07/2019.
