Navarra (autonóm közösség)

	Navarra (Comunidad Foral de Navarra ; Nafarroako Foru Erkidegoa)
; Navarra címere	; Navarra zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Rang	chartered community
Hivatalos nyelv	spanyol; baszk;
Székhely	Pamplona
Elnök	Uxue Barkos
Polgármester	María Chivite Navascués (2019. augusztus 6. – , Socialist Party of Navarra-PSOE)
Testvérvárosok	Lista Jamagucsi prefektúra (2003. november 11. – )
	Népesség
Teljes népesség	661 537 fő (2021)
Népsűrűség	55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10 391 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 49′, ny. h. 1° 39′Koordináták: é. sz. 42° 49′, ny. h. 1° 39′
	Navarra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Navarra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Spanyolország autonóm közösségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Navarra (egyértelműsítő lap).

Navarra (baszk nyelven Nafarroa) Spanyolország egyik autonóm közössége és egyben tartománya, amely a középkori Navarrai Királyságnak a Felső-Navarrát magában foglaló déli, a Pireneusokon inneni területe volt. Ez a rész szintén Navarrai Királyság néven 1515-ben a Kasztíliai Királyságba olvadt, és amely lényegében a mai autonóm közösséggel azonos. Navarra kettészakadásával pedig az északi Alsó-Navarrában elterült Pireneusokon túli Navarrai Királyság 1620-ban Franciaország része lett. Székhelye Pamplona. Hivatalos nyelve a spanyol és a baszk.

Fekvése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Spanyolország északi részén fekszik, a Pireneusok déli oldalán. Legmagasabb pontja, A három király asztala nevű csúcs az Aragóniával és Franciaországgal alkotott hármashatárán emelkedik. Délnyugaton La Rioja autonóm közösségtől az Ebro folyó választja el.

Története

Jogelődje a 824–1094 között létezett Pamplonai Királyság volt. Amikor ez megszűnt, területének nagyobb részét Aragónia, La Rioja tartományt pedig Kasztília ragadta magához. Negyven év aragon fennhatóság után I. Alfonz aragóniai király elesett a mórok ellen 1134. szeptember 7-én vívott fragai csatában. Ezután az egykori Pamplona maradék területei elszakadtak Aragóniától, és azokon VI. (Újjáépítő) García immár Navarrai Királyság néven szervezett államot. A nagy szomszédok (Kasztília és Aragónia) közé szorult, kényes egyensúlyi helyzetekben lavírozó Navarra soha nem nyerte vissza korábbi jelentőségét.

VI. (Bölcs) Sancho csak úgy tudta megőrizni országának részleges függetlenségét, hogy 1151-ben hűbérurának ismerte el VII. (Császár) Alfonz kasztíliai királyt.

VII. (Erős) Sanchóval 1234-ben kihalt a Jimeno-ház férfiága, a következő több mint kétszáz évben az uralkodók francia királyi házakból kerültek ki. Ennek jeleként I., majd II. Theobald különböző francia intézményeket vezetett be a királyság életébe.

Lásd még: Navarra uralkodóinak listája

Jelképei

Navarra himnusza

Spanyol nyelvű változat	Baszk nyelvű változat
Por Navarra tierra brava y noble, siempre fiel, que tiene por blasón la vieja ley tradicional Por Navarra pueblo de alma libre proclamemos juntos nuestro afán universal En cordial unión, con leal tesón, trabajemos y hermanados todos lograremos. honra, amor y paz.	Nafarroa, lur haundi ta azkar, beti leial, zure ospea da antzinako lege zaharra Nafarroa, gizon askatuen sorlekua, zuri nahi dizugu gaur kanta Gaiten denok bat, denok gogo bat behin betiko iritsi dezagun aintza, bake eta maitasuna

Népessége

Legnépesebb települései (2005. január 1.):

Település spanyol neve	Település baszk neve	Lakosság (fő)
Pamplona	Iruña	193 328
Tudela	Tutera	32 345
Barañáin	Barañain	22 295
Burlada	Burlata	18 316
Estella	Lizarra	13 708
Zizur Mayor	Zizur Nagusia	13 052
Tafalla	Tafalla	10 924
Villava	Atarrabia	10 236
Ansoáin	Antsoain	9 862
Berriozar	Berriozar	8 244
Baztán	Baztan	7 798
Corella	Corella	7 621
Alsasua	Altsasu	7 455

Közigazgatása

Navarra járásai (comarcas):

	Cinco Villas (vagy Bortziriak)
	Baztán
	Tudela
	Alto Bidasoa
	Barranca
	Norte de Aralar
	Ultzamaldea
	Aoiz
	Lumbier
	Auñamendi
	Cuenca de Pamplona
	Puente la Reina
	Estella Oriental
	Estella Occidental
	Sangüesa
	Tafalla
	Ribera del Alto Ebro
	Ribera Arga-Aragón
	Roncal-Salazar