Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Berchtold Haller témáját, elemezve annak eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. A Berchtold Haller egy olyan téma, amely az emberek széles köre számára nagyon fontos és érdekes, mivel a történelemtől a technológiáig, a kultúrán és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatáson keresztül számos szempontot ölel fel. A cikkben igyekszünk egy teljes és részletes elképzelést kínálni a Berchtold Haller-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk olvasóink tudását, és teret teremtsünk ennek a lenyűgöző témának a elmélkedésére.
Berchtold Haller | |
Született | 1492 Aldingen |
Elhunyt | 1536. február 25. (44 évesen) Bern |
Nemzetisége | svájci |
Foglalkozása | reformátor |
Iskolái | Kölni Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Berchtold Haller témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berchtold Haller (magyarosan Haller Bertalan (Aldingen, 1492 – Bern, 1536. február 25.) svájci reformátor.
Pforzheimben járt iskolába, ahol összebarátkozott Philipp Melanchthonnal. 1510-től Kölnben teológiát tanult, majd előbb Rottweilben, majd 1513-ban Bernben tanított, ahol 1520-ban kórusvezető és vezető lelkipásztor lett. 1521-ben meglátogatta Ulrich Zwinglit Zürichben. Haller Zwingli barátja és tanácsadója lett; Zwinglivel élete végéig levelezett.
1526-ban Haller részt vett a svájci Badenben tartott dispután. Bern városa 1528. február 7-én tért át hivatalosan a református hitre.
Zwingli halála 1531-ben válságot okozott Bernben is. Az első berni szinóduson mintegy 200 lelkész vett részt – Heinrich Bullinger, Zwingli követője nem volt ott. A szinóduson Haller és Wolfgang Capito egyházkormányzati rendeletét fogadták el.
1532-ben Haller fődékán lett Bernben, egyben a berni református egyház vezetője. Közvetített Guillaume Farel és Heinrich Bullinger, más szóval a kálvini és a zürichi reformáció között.