Ebben a cikkben a Berlini kongresszus lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mai relevanciája, akár egyszerűen története és fejlődése miatt, a Berlini kongresszus a lakosság különböző rétegei számára érdekes pontot jelent. Ezeken az oldalakon a Berlini kongresszus-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a gazdaságra gyakorolt hatásától a kulturális vonatkozásaiig. Ezenkívül megvizsgáljuk a modern világra gyakorolt hatását, és azt, hogy az idők során hogyan alakította a Berlini kongresszus-ről alkotott felfogásunkat. Készüljön fel, hogy elmerüljön a felfedezés és a tanulás világában!
A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.
A San Stefanó-i béketárgyalások során az orosz és a török felek a nagyhatalmak megkérdezése és érdekeik figyelembevétele nélkül kötöttek egyezséget. Nagy-Britannia és az Osztrák-Magyar Monarchia nem fogadta el a békét, és kényszerítette Oroszországot, hogy a berlini konferencián a nagyhatalmakkal együtt újra tárgyalja a kérdéskört.
A kongresszus gátat vetett az 1877–78-as orosz–török háború következtében a Balkán felé megindult orosz térfoglalásnak. A Balkán helyzetét rendező nagyhatalmi konferencia során az Osztrák–Magyar Monarchia lehetőséget kapott, azonban id. Andrássy Gyula közös külügyminiszter Bosznia-Hercegovina megszállása kapcsán, főleg a nagy költségek és az elrendelt mozgósítás miatt, számos bírálatot kapott, és ezek hatására lemondott.
Létrejöttek a balkáni nemzetállamok, de határaikat a nagyhatalmak nem etnikai, hanem hatalmi–stratégiai alapon húzták meg. Az etnikai kérdések szinte néhány évtizeden belül kezelhetetlenné váltak, és a mai napig területi konfliktusok alapját képezik.