Japán Birodalom
Ez a cikk a Japán Birodalom témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a kortárs társadalomban. A Japán Birodalom mind az akadémiai, mind a társadalmi szférában releváns téma, mivel jelentős hatást gyakorol a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben a Japán Birodalom-hez kapcsolódó különböző szempontokat és megközelítéseket elemezzük, így az olvasó átfogó képet kap a témáról. Eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit tárják fel azzal a céllal, hogy elősegítsék a Japán Birodalom és annak mai relevanciájának mélyebb megértését.
| Nagy Japán Birodalom (大日本帝國, Dai Nippon Teikoku) | |||
| 1868. január 3. – 1947. május 3. | |||
| |||
.svg) | |||
| Mottó: 富国強兵 (Gazdag ország, erős hadsereg) Nemzeti himnusz: Kimi ga jo | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Tokió | ||
| Terület | 7 400 000 km² | ||
| Hivatalos nyelvek | japán | ||
| Vallás | sintoizmus buddhizmus | ||
| Államvallás | |||
| Pénznem | japán jen koreai jen tajvani jen japán katonai jen | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Uralkodó | Meidzsi császár (1868–1912) Taisó császár (1912–1926) Hirohito császár (1926–1945) | ||
| Dinasztia | Jamato-dinasztia (Japán császári ház) | ||
| Államfő | A mindenkori császár (tennó) | ||
| Kormányfő | miniszterelnök | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Japán Birodalom (大日本帝國, Dai Nippon Teikoku) témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
A Nagy Japán Birodalom (大日本帝國, ’Dai Nippon Teikoku’) (ismertebb nevén a Japán Birodalom vagy Japán Császárság) 1867. november 9-e és 1945. szeptember 2-a között fennállt államalakulat. Az állam a Tokugava-sógunátus felbomlása és a Meidzsi-restauráció után jött létre.
Japán gyors ipari és katonai fejlődése a Fukoku kjóhei (富国強兵, Gazdag ország, erős hadsereg) szlogenje alatt Ázsia nagyhatalmává tette. 1872-ben meghódította a Rjúkjú-szigeteket, majd 1894–1895-ben, az első kínai–japán háborúban döntő vereséget mértek a Csing-dinasztiára, és megszerezték Koreát. Japán ezután 1904–1905-ben az orosz–japán háború folyamán legyőzte a cári Oroszországot - ekkor fordult elő először, hogy egy ázsiai hatalom egy európai nagyhatalmat legyőzzön. 1914-ben harcolt az első világháborúban, és megszerezte Csingtaót és Mikronéziát Németországtól. Azonban ezt követően a hadsereg hatalma egyre növekedett az államon belül, és egyre militánsabb és agresszívebb kormányok váltották egymást.
1931-ben a megrendezett mukdeni incidens után a japán csapatok megszállták Mandzsúriát, és Mandzsukuo néven bábállamot hoztak létre itt. 1937-ben pedig kitört Japán és a Kínai Köztársaság között a második kínai–japán háború. 1936-ban aláírta az Antikomintern paktumot és 1940-ben csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, ezzel végleg a tengelyhatalmak mellett kötelezve el magát. Hatalma csúcsán, 1942-ben mintegy 7 400 000 km² területet tartott ellenőrzése alatt, amely a világ legnagyobb országainak sorába emelte.
A midwayi csata után azonban fokozatosan elkezdett visszaszorulni az ország, és végül 1945-ben a vesztesek oldalán fejezte be a világháborút. Habár a japán kormány igyekezett kitartani a végsőkig, a Hirosimára és a Nagaszakira dobott atombomba ezt nem tette lehetővé. Ezután az ország amerikai megszállás alá került Douglas MacArthur tábornok vezetése alatt. Az ország 1947. május 3-án kapott új alkotmányt, és végül az amerikai gyámkodás időszaka is véget ért 1952-ben, átadva helyét a mai modern Japánnak.
Jegyzetek
Források
- Edwin P. Hoyt: Pearl Harbor, 1999, Agora Kiadó, ISBN 9639150045
- Nemere István: Háború Japán ellen, Puedlo Könyvkiadó, ISBN 9639477346
- Lord Russell of Liverpool: A Bushido lovagjai, Debrecen, Gold Book, 2002, ISBN 9639437875
- Inogucsi Takasi: Japán politika, Századvég Kiadó, 2007, ISBN 9789637340383
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
