Mai cikkünkben a Bikszárd lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megalakulása óta a Bikszárd emberek millióinak érdeklődését keltette fel szerte a világon. A történelem során a Bikszárd vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és különböző területeken nagy jelentőségű témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bikszárd különböző aspektusait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Felfedezzük fontosságát, lehetséges alkalmazásait és a jövőre vonatkozó következményeit. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezze fel mindazt, amit a Bikszárd kínál.
Bikszárd (Buková) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Polgármester | Miloš Herceg |
Irányítószám | 919 10 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 642 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 321 m |
Terület | 24,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″ | |
Bikszárd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.
1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."
1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.