Cífer

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Cífer jelentőségét a modern társadalomban. A Cífer egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, intenzív vitát és elemzést generálva több tudományterületen. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Cífer végtelen kutatások és elmélkedések tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Cífer hogyan alakította a mai világot, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ezenkívül a Cífer különféle szempontjait elemezzük, átfogó és gazdagító képet adva erről a ma oly fontos témáról.

Cífer (Cífer)
Cífer zászlaja
Cífer zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
PolgármesterMaroš Sagan
Irányítószám919 43
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség4500 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Terület29,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 17° 29′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 17° 29′ 42″
Cífer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cífer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cífer (korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 10 km-re délnyugatra fekszik, Dajta és Pusztapát tartozik hozzá.

Története

A 19. század 60-as és 70-es éveiben feltárt régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a korai kőkorszaktól kezdve éltek emberek. Ennek legjelentősebb emléke az a kisméretű, nőalakot ábrázoló agyagszobor, mely egyedülálló egész Közép-Európában. Az újkőkor időszakából mintegy 300 tárgy került elő, ezek itteni emberi településre utalnak. A korai bronzkorból öt csontvázas sírt ástak ki az i. e. 2. évezred időszakából. A leletek alapján feltételezhető, hogy a település a késő vaskorig folyamatosan lakott volt. Egyebek mellett a kerámiatárgyak változatos formái kerültek elő ebből a korszakból. A későbbi korból főként a kelták hagyták itt névjegyüket. A római korban e területen főként germán törzsek laktak, településüknek gazdag leletei kerültek elő. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt itt. A község területén feltárt 4. századi római épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Ugyancsak megtalálhatók voltak a 6. század elején érkezett szláv törzsek településének nyomai.

A falu legelső írásos említése 1291-ből, az esztergomi káptalan okleveléből származik, amelyben az elefánti uradalom felosztásról rendelkezik. Egy 1322-es oklevél újabb adatokat tartalmaz az elefánti nemesek birtokairól, melyek között Cífer is szerepel. Később a pozsonyi váruradalom részeként említik. A község Szent Mihály temploma ekkor már állt, valószínűleg a 13. század második felében épült. Később elpusztult és újat kellett építeni helyette. 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin itteni hitbérét. 1529-ben a Bécs körül portyázó török sereg fosztotta ki a falut, később is érték török rajtaütések. A 16. században délről a török elől menekülő horvát népcsoportok érkeztek a községbe. A Bocskai-felkelés alatt a falu majdnem elnéptelenedett a hadak pusztításai miatt, 1605-ben csak két háza állt. 1638. március 12-én egy tűzvészben porig égett a település. A 18. század második felére a település kiheverte a korábbi megpróbáltatásokat. Lakói mezőgazdasággal, kereskedelemmel, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak. Nagyszámú zsidó is élt a községben, akiknek saját zsinagógájuk és iskolájuk volt. A katolikus iskola 1827-ben létesült. 1837 és 1846 között megépült a Pozsony–Nagyszombat–Szered lóvasút, amely érintette Cífert is. A század végén a Felső-majorban szeszfőzde működött.

A 19. század közepén Fényes Elek szerint „Czifer, tót mező-város, Pozson most F.-Nyitra vgyében, a Pozsontól Nagy-Szombatba vivő országutban. Nagy-Szombathoz 1 1/2 órányira. Lakja 860 kath., 260 zsidó. Kath. paroch. templom. Synagóga. Ékesiti az uraság csinos kastélya, kertje, s több gazdaságos épületei. Határja róna, szántóföldje sok és szép rozsot, buzát, zabot, árpát, kolompért terem; legelője szűk; rétjei jók. F. u. nagy részt gr. Zichy Károly, de birnak benne még egynehány nemesek is.”

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Közlekedés

Vasúti

Bővebben: Cífer vasútállomás

Népessége

1910-ben 1827 lakosából 1589 szlovák, 187 magyar, 48 német és 3 egyéb anyanyelvű volt.

2001-ben 3806 lakosából 3753 szlovák volt.

2011-ben 4025 lakosából 3854 szlovák volt.

Neves személyek

Irodalom

  • Robert Iván 2021: Pece z rímskeho dočasného tábora v Cíferi–Páci. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
  • Vladimír Mitáš – Ján Rajtár – Ján Tirpák 2021: Ďalšie predmety z doby bronzovej z Cífera-Pácu. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 31.
  • Rajtár, J. - Zábojník, J. 2021: Migration Period Finds from Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
  • Fusek, G. 2021: Ohrringe mit Pendilien aus Cífer-Pác. Slovenská archeológia - Supplementum 2.
  • Vladimír Mitáš-Ján Rajtár-Ján Tirpák 2020: Kovové dýky z Cífera a okolité osídlenie v stupňoch BA2 – BB1. Zborník Slovenského Národného Múzea - Archeológia 30.
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 70 No. 205.
  • Vladimír Varsik-Titus Kolník 2013: Cífer-Pác – Neue Erkenntnisse zur spätantiken quadischen Elitenresidenz. In: Matthias Hardt-Orsolya Heinrich-Tamáska (Hrsg.): Macht des Goldes, Gold der Macht. Weinstadt, 71-90.
  • Varsik, V. - Kolník, T. 2011: Die spätrömische Töpferei von Cífer-Pác, Westslowakei. In: Drehscheibentöpferei im Barbaricum. Bonn - Vor- und Frühgeschichtliche Archäologie Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität, 333-354.
  • Ivan Cheben - Matej Ruttkay 2010: Römische Militärausrüstungsgegenstände aus dem germanischen Grubenhaus in Cífer. Slovenská archeológia LVIII-2, 309-336.
  • Tereza Štolcová – Titus Kolník 2010: Tkáčske dielne z neskorej doby rímskej v Cíferi-Páci. In: Archeológia barbarov 2009 - Hospodárstvo Germánov. Nitra.
  • Varsik, V. - Kolník, T. 2009: Objekty zo začiatočnej fázy doby sťahovania národov Cíferi-Páci. Zborník Slovenského národného múzea - Archeológia CIII/19, 257-270.
  • Kolník, T. - Varsik, V. 2006: Hrnčiarske pece z mladšej doby rímskej v Cíferi-Páci. Zborník SNM 100 - Archeológia 16, 409-432.
  • H.-H. Müller - C. Ambros 1994: Neue frühgeschichtliche Pferdeskelettfunde aus dem Gebiet der Slowakei. Štud. Zvesti 30, 119-120.
  • Jozef Zábojník 1988: On the problems of settlements of the Avar Khaganate Period in Slovakia. Arch. roz. 40, 414, obr. 26: 3, 5-6.
  • Jozef Zábojník 1985: Výskum včasnostredovekého pohrebiska v Cíferi-Páci. Štud. Zvesti 21, 205-220.
  • Bohuslav Chropovský-Gabriel Fusek 1984: Výskum pohrebiska v Cíferi-Páci. AVANS 1983, 89-90.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1978. AVANS 1978, 148, obr. 70: 1, 77: 3, 5-6.
  • Titus Kolník 1980: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1979. AVANS 1979, 109, obr. 56.
  • Titus Kolník 1978: Ďalšia etapa výskumu v Cíferi-Páci. AVANS 1977, 134, obr. 76: 1.
  • Jozef Zábojník 1977: Slovanské pohrebisko v Cíferi-Páci. AVANS 1976, 294-298.
  • Zlata Čilinská 1976: Pohrebisko z 8. storočia v Cíferi-Páci. AVANS 1975, 82-85.
  • Titus Kolník 1976: Rímska stanica v Cíferi-Páci (výskum 1975). AVANS 1975, 136, obr. 99: 2
  • Titus Kolník 1975: Cífer-Pác - Stanica z mladšej doby rímskej. III. medzinárodný kongres slovanskej archeológie. Nitra, 11-13, 22-24.
  • Titus Kolník 1975: Výskum v Cíferi-Páci v roku 1974, 60.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor 2020: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. Budapest, 399 No. 1011
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot