A mai világban a Fenyves (Szlovákia) olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Fontosságát tükrözi az általa generált viták száma, valamint a társadalom különböző területein való jelenléte. Akár politikai, akár társadalmi, gazdasági vagy kulturális szférában, a Fenyves (Szlovákia) alapvető szerepet játszik. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától az új technológiák fejlesztésére gyakorolt hatásáig a Fenyves (Szlovákia) minden korosztálytól és tanulmányi területtől függetlenül felkeltette a figyelmet. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fenyves (Szlovákia) különböző dimenzióit és annak mai relevanciáját.
Fenyves (Borová) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1589 |
Polgármester | Blanka Matovičová |
Irányítószám | 919 61 (pošta Ružindol) |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 467 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 67 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 233 m |
Terület | 5,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 23′ 18″, k. h. 17° 26′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 18″, k. h. 17° 26′ 35″ | |
Fenyves weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyves témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fenyves (1887-ig Borova, szlovákul Borová, németül Joachimsthal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Nagyszombattól 11 km-re nyugatra fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Megtalálták itt az i. e. 4. évezredből származó lengyeli kultúra nyomait, a falu végén álló Szent Orbán kápolna környékén pedig a későbronzkori luzsicai kultúra cserépmaradványai kerültek elő.
Neve a cseh bor (= fenyőerdő) főnévből származik.
A község területe a 13. században a pozsonyi, később a vöröskői váruradalomhoz tartozott. Korábbi temploma a 14. században Szent Joachim tiszteletére épült. A mai községet 1589-ben említik először, a 16. században lakói protestánsokká lettek, nagyrészt mezőgazdaságból éltek. 1670-ben felépült a ma is álló templom.
Vályi András szerint "BOROVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Bánok Sz. Györgynek szomszédságában, mellynek filiája, Szuha Városával határos, lakosai leg inkább horvátok, határbéli földgye jó, szőlő hegye termékeny, a’ Vereskői Uradalomhoz tartozik, második Osztálybéli"
Fényes Elek szerint "Borova, tót falu, Pozson, az uj rend. szerint Nyitra vgyében, Szuhához fél órányira: 343 kath. lak. Határja igen szép buzát terem; rétje jó; erdeje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Nagy-Szombat."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 329 szlovák lakosa volt.
2011-ben 396 lakosából 367 szlovák.