Ebben a cikkben a Clementine űrszonda lenyűgöző történetét tárjuk fel, feltárjuk az eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. A kezdetektől napjainkig a Clementine űrszonda döntő szerepet játszott az emberi élet különböző területein, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a tudományig. Ezeken az oldalakon a Clementine űrszonda számos oldalát megvizsgáljuk, a legvitatottabb aspektusaitól a legjelentősebb hozzájárulásokig, annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük a Clementine űrszonda jelentőségét a mai világban.
Clementine | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | BMDO/NASA |
Gyártó | Haditengerészeti Radiológiai Védelmi Laboratórium |
Küldetés típusa | orbiter |
Küldetés | |
Célégitest | Hold, 1620 Geographos |
Indítás dátuma | 1994. január 25. |
Indítás helye | Vandenberg Space Force Base Space Launch Complex 4 West |
Hordozórakéta | Titan 23G |
Küldetés vége | 1994. június |
Az űrszonda | |
Tömeg | 227 kg |
Pálya | Hold körül |
Excentricitás | 0.36 |
Inklináció | 90° |
Periódus | 300 perc |
Apoapszis | 4594 km |
Periapszis | 2162 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Clementine témájú médiaállományokat. |
A Clementine űrszondát az Amerikai Légierő indította 1994-ben a Hold és az 1620 Geographos kisbolygó vizsgálatára (Ez utóbbi a szonda meghibásodása miatt meghiúsult).
A Clementine-1 amerikai holdszonda 1994-es radarmegfigyeléseit újból megvizsgálva megállapították, hogy a Hold déli sarkánál, egy kráter örökké árnyékban lévő fenekén jégmező van. A kráter mélysége 12 kilométer, a jég össztömege 81 ezer tonna lehet, s valószínűleg becsapódó üstökösökből származik. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy oxigénre és hidrogénre bontva hajtóanyag állítható elő belőle a Hold felszínén. A közelben megfelelő leszállóhely is található.