Clementine űrszonda

Ebben a cikkben a Clementine űrszonda lenyűgöző történetét tárjuk fel, feltárjuk az eredetét, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. A kezdetektől napjainkig a Clementine űrszonda döntő szerepet játszott az emberi élet különböző területein, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a tudományig. Ezeken az oldalakon a Clementine űrszonda számos oldalát megvizsgáljuk, a legvitatottabb aspektusaitól a legjelentősebb hozzájárulásokig, annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük a Clementine űrszonda jelentőségét a mai világban.

Clementine

Ország Amerikai Egyesült Államok
ŰrügynökségBMDO/NASA
GyártóHaditengerészeti Radiológiai Védelmi Laboratórium
Küldetés típusaorbiter
Küldetés
CélégitestHold, 1620 Geographos
Indítás dátuma1994. január 25.
Indítás helyeVandenberg Space Force Base Space Launch Complex 4 West
HordozórakétaTitan 23G
Küldetés vége1994. június
Az űrszonda
Tömeg227 kg
PályaHold körül
Excentricitás0.36
Inklináció90°
Periódus300 perc
Apoapszis4594 km
Periapszis2162 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Clementine témájú médiaállományokat.

A Clementine űrszondát az Amerikai Légierő indította 1994-ben a Hold és az 1620 Geographos kisbolygó vizsgálatára (Ez utóbbi a szonda meghibásodása miatt meghiúsult).

Eredmények

A Clementine-1 amerikai holdszonda 1994-es radarmegfigyeléseit újból megvizsgálva megállapították, hogy a Hold déli sarkánál, egy kráter örökké árnyékban lévő fenekén jégmező van. A kráter mélysége 12 kilométer, a jég össztömege 81 ezer tonna lehet, s valószínűleg becsapódó üstökösökből származik. Jelentősége elsősorban abban áll, hogy oxigénre és hidrogénre bontva hajtóanyag állítható elő belőle a Hold felszínén. A közelben megfelelő leszállóhely is található.

Források

  • Élet és Tudomány, 1997. 4. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1996. október – december: Mars, Mir, holdi jég