A modern világban a Pálya (csillagászat) a társadalom számos szektora számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Befolyása a személyestől a szakmai szféráig terjed, beleértve a kultúrára és a technológiára gyakorolt hatását is. Sok vita és elmélkedés kering a Pálya (csillagászat) körül, és jelentősége ma már tagadhatatlan. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a különböző oldalaiban, és megértsük hatókörét és következményeit a mindennapi életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pálya (csillagászat) legrelevánsabb perspektíváit, és megvizsgáljuk, hogyan hat a társadalom egészére.
A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására. A pályák kutatásával, az égitestek mozgásának meghatározásával az égi mechanika foglalkozik.
Bolygópályákat először Keplernek sikerült elég pontosan leírnia az úgynevezett Kepler-törvényekben. Tycho Brahe méréseiből kiderítette, hogy a bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, nem pedig kör alakúakon vagy epiciklusokon, ahogy korábban gondolták.
Isaac Newton felállította a gravitáció törvényét, és megmutatta, hogy abból a Kepler-törvények levezethetők, sőt általánosíthatók: a pálya bármely kúpszelet lehet, parabola vagy hiperbola is, nem csak ellipszis. Newton megmutatta, hogy két (égi)test esetén a tömegközéppont körüli pályán mozog mindkettő, és a két pálya mérete (nagytengelye) fordítottan arányos az egyes égitestek tömegeivel. Abban az esetben, ha az egyik jóval nagyobb tömegű mint a másik, a Kepler-törvényeket kapjuk a kisebbik égitestre.
Egy égitest pályáját a Nap (vagy általában egy nagy tömegű központi égitest) körül 6 adattal lehet megadni. Ez lehetne a 3 kezdeti helykoordináta és a 3 kezdeti lendület-koordináta, gyakorlatban viszont a csillagászok más adatokat használnak, melyeket pályaelemeknek hívnak: