A mai világban a Excentricitás (csillagászat) egyre nagyobb érdeklődés témája különböző területeken és ágazatokban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Excentricitás (csillagászat) a megbeszélések és elemzések konvergenciapontjává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, a gazdaságtól és a politikától kezdve a társadalomig és a kultúráig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Excentricitás (csillagászat) témáját, elemezve annak következményeit és következményeit különböző összefüggésekben. A Excentricitás (csillagászat) megjelenésétől napjainkig meghatározó tényezőnek bizonyult a döntéshozatalban és a világ alakításában, amelyben élünk.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.
Az excentricitás (e) az ellipszis középpontja és gyújtópontja közötti távolságnak (c) és a fél nagytengely hosszának (a) hányadosa:
Az excentricitás nemcsak az ellipszis alakú pályákra, hanem két égitest gravitációs egymásrahatása által létrejött egyéb pályákra is értelmezhető. Amennyiben e = 0, akkor körről beszélünk. Ha e 0-nál nagyobb, de 1-nél kisebb, akkor ellipszisről, e = 1 esetében paraboláról, míg e > 1 esetében hiperboláról van szó. Ebben az összefüggésben egy egyenest felfoghatunk egy végtelen excentricitású pályának. Az itt felsorolt pályákat együttesen kúpszeleteknek nevezzük.
A Föld pályájának jelenlegi excentricitása 0,0167, amely kis mértékben, de folyamatosan változik. Az alacsony számérték azt jelzi, hogy a Föld pályája nagyon közel áll a kör alakúhoz. Ennek ellenére az űrszondák indításakor és a naptárszámításkor már ez a körpályától való csekély eltérés is figyelembe veendő különbséget eredményez.