A Colosseum témája régóta érdeklődés és vita tárgya. A Colosseum eredetétől napjainkig felkeltette a különböző területekről érkező emberek figyelmét, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy a Colosseum milyen szerepet játszott az idők során, valamint annak mai relevanciáját. Az eredetétől a fejlődéséig megvizsgáljuk, hogy a Colosseum milyen hatással volt az élet különböző területeire, és mit hoz számára a jövő. Részletes elemzéssel és kritikai perspektívával arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Colosseum legfontosabb aspektusait, így az olvasónak mélyebb megértését kínáljuk ennek a lenyűgöző témának.
A Róma történelmi központja világörökségi helyszín része |
Colosseum | |
Település | Municipio I (2013. március 11. – ) |
Megnyitás | 81 |
Építési stílus | ókori római építészet |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Szolgáltatások |
|
Magassága | 48 m |
Alapterület |
|
Hosszúsága | 187 m |
Szélessége | 155 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 53′ 25″, k. h. 12° 29′ 32″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 25″, k. h. 12° 29′ 32″ | |
Colosseum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Colosseum témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható.
„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is” – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.
Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.
A Colosseum építése Vespasianus császár ideje alatt, 72-ben kezdődött a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utódja, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Az építést és karbantartást a császárok fedezték.
Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok, valamint tengeri csaták színhelyéül tervezték és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.
A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú, 156 m széles és 48,5 m magas mészkőből, tufából és téglából emelt, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 50-75 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketrecükből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.
A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, amelyek az amfiteátrumot kiegészítik. Ilyenek elsősorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek). Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).