Csörgőlabda

A Csörgőlabda cikkben egy releváns témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. Multidiszciplináris megközelítéssel a Csörgőlabda-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Csörgőlabda körül létező különféle perspektívákat, új elmélkedéseket adva és gazdagítva a témával kapcsolatos vitát. Emellett történelmi, kulturális, társadalmi és tudományos szempontokra fogunk összpontosítani, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk a Csörgőlabda-ről és annak mai relevanciájáról.

csörgőlabda
A svéd csörgőlabda-válogatott a 2004-es athéni paralimpián
A svéd csörgőlabda-válogatott a 2004-es athéni paralimpián

Legfelsőbb vezető testületInternational Blind Sports Association
Egyéb nevekgoalball
EredetAusztria
Csapat létszámahárom fő
Labdacsörgőlabda
Olimpiaiigen (paralimpiai)

A csörgőlabda a látássérültek sportja, melyet csörgőkkel töltött labdával játszanak, a cél a labda begördítése az ellenfél kapujába. A látássérült játékosok számára a labda helyzetét a csörgők jelzik. Paralimpiai sportág.

Története

1946-ban, Németországban és Ausztriában alakult ki Sett Reindl és Hans Lorensen munkája révén. A háborúban megvakult veteránok számára találták ki, a katonák erőnlétének ápolására és a megváltozott életminőségük fejlesztéséhez használták.

Először Európában lett népszerű, például Dániában 1964-ben tartották az első mérkőzést. Versenysporttá az 1970-es években fejlődött. Először nem volt különösebben szabályozva, a szabályok országonként változtak. 1976-ban Torontóban mutatták be a sportágat a Paralimpiai játékokon. Az 1980-as arnhemi paralimpián játszották először hivatalos sportágként. Az első világbajnokságot 1978-ban, Ausztriában rendezték.

Magyarországon 1976 óta játsszák a sportot, 1982 óta magyar bajnokságot is rendeznek. A magyar férfi válogatott 1981-ben Európa-bajnokságot, 1999-ben világkupát nyert.

Játékmenet

A csörgőlabdát mindkét nem vak és látássérült sportolói játsszák. A pályán csapatonként egyszerre három játékos lehet, a játék célja, hogy a labdát az ellenfél kapujába gurítsák, kézzel. A labdában található csörgők segítik a játékosokat, ezért a mérkőzés közben a közönségnek csendben kell maradni. A játékosok szemét bekötik, hogy minden látássérült játékos egyenlő esélyekkel játszhasson. A játékidő kétszer tizenkét perc. A pálya mérete 9X18m (mint a röplabdapálya). A kapu a teljes alapvonalat elfoglalja, és 1,3 m magas. A játékosok a saját kapujukhoz közeli harmadban kell maradjanak, védjenek, támadjanak, tehát az ellenfelek nem érintkeznek mérkőzés közben.

Szervezetek

A csörgőlabda sportág Magyarországon a Magyar Kézilabda Szövetség hatásköre alá tartozik. Nemzetközi szervezete az IBSA (International Blind Sports Association), amelyet 1981-ben, Párizsban alapítottak. Céljuk, hogy a fogyatékkal élők – különösen a vakok és gyengén látók – fizikai aktivitását segítse.

Jegyzetek

  1. a b BBC SPORT | Other Sport | Disability Sport | Paralympics - goalball. BBC News, 2004. október 18. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
  2. a b c d Csörgőlabda. Magyar Paralimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  3. Parasport, csörgőlabda. Magyar Kézilabda Szövetség. . (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap