Csahar hadművelet
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Csahar hadművelet-et különböző nézőpontokból és megközelítésekből. A Csahar hadművelet olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkeltette az évek során, és ebben a cikkben ennek fontosságát és relevanciáját fogjuk elmélyíteni a mai társadalomban. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Csahar hadművelet vitákat és reflexiókat váltott ki a különböző szektorokban. Reméljük, hogy ezzel a cikkel teljes és gazdagító betekintést nyújtunk a Csahar hadművelet-be, így olvasóinknak mélyebb és tartalmasabb megértését biztosítjuk ennek a témának.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Csahar hadművelet | |||
 | |||
| Kínai katonák 1937-ben a hadművelet alatt a kínai nagy falnál | |||
| Dátum | 1937. augusztus | ||
| Helyszín | Belső-Mongólia, Csahar tartomány | ||
| Eredmény | Japán-mongol győzelem | ||
| Terület- változások | Csahar tartomány és környéke japán kézre kerül | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
A Csahar vagy Chahar hadművelet (angolul: Operation Chahar) egy hadművelet volt a második kínai-japán háború idején. A japánok a felkelő mongolokkal karöltve harcba szálltak a Kínai Köztársasággal és az őket - kivételesen - támogató Kínai Kommunista Párttal. Az 1936-os elbukott Suiyuan hadművelet után most támadtak újra a japánok. A hadműveletet Tódzsó Hideki tábornok tervelte ki. A mongolok felkelőket és önkénteseket Demchugdongrub herceg vezette a kínai hadsereg ellen.
A hadművelet 1937 augusztusában zajlott le a két fél tábor között. A több hónapos harc végül japán-mongol győzelemmel zárult, így a japánok sikeresen elfoglalták Csahar tartományt, amit később hozzá adnak Mengkukuo bábállamhoz.
Előzmények
Suiyuan és Csahar invázióját ellenző kínai erőket Yan Xishan és Csang Kaj-sek irányította. Csang Csahar kormányzóját, Li Ju-Ming-et helyettessé léptette elő. Li Ju-Ming 143-as hadosztállyal védte Csahart.
Csang Kaj-sek 13-dik és a 17-dik hadosztály élére Tang Enbo tábornokot nevezte ki. Chiao Cheng-shou parancsnoksága alatt álló 1. lovashadtestet Demchugdongrub mongoljai ellen küldték. Peking elvesztése után Tang Enbo Suiyuan mentén beásta magát és várta a mongol támadást. Ezalatt Liu Ru-ming a 143-as hadosztálya megkezdte a támadást a mongol erők ellen.
Csata Nankou-nál
Augusztus 8-án a japán erők Shigiyasu Suzuki tábornok vezetésével megkezdték a támadást Nankou-nál. Viszont a kínaiak makacs és szívós ellenállása miatt és a kedvezőtlen terepviszonyok miatt vissza kellett vonulniuk. Újabb támadásra csak augusztus 11-én került sor, itt már tankokkal és vadászrepülők segítségével támadták a kínai állásokat. A támadás következtében Suzuki tábornok előrejutott Juyongig.
Ugyanezen a napon Csang Kaj-sek elrendelte a 14. hadseregcsoport hadba hívását Wei Li-huang tábornok irányítása alatt. A kínai hadsereg támadásokat hajtott végre a japán erők ellen Liangxiangban és Chailiban, de ezek csak elterelő hadműveletek voltak és részben fedezték a 14-dik hadosztály előrenyomulását. A csata a japán jelentések szerint csak szeptemberben érte el a területet. Szeptember 9-e és 17-e között a kínaiak összecsaptak a japánokkal, sikertelenül.
Augusztus 12-én Tang Enbo hadserege ellentámadásba kezdett. Körülvette a japánokat, és elválasztotta őket az ellátmánytól és a külvilágtól. Augusztus 14-én Itagaki Szeisiró egységeit, az 5-dik hadosztályt segítségül küldték Juyongguanba.
16-án megérkezett Nankou-ba, ahol egyszerre támadásba kezdett a kínaiak ellen. Augusztus 17-én Yan Xishan Fu Zuoyi-t Tatung megerősítésére küldte a 72-dik hadosztállyal.
A nagy fal csatája
Kínai visszavonulás
Jegyzetek
- ↑ BARBOUR, G. B. (2009. május 29.). „PRELIMINARY OBSERVATIONS IN THE KALGAN AREA*”. Bulletin of the Geological Society of China 3 (2), 153–168. o. DOI:10.1111/j.1755-6724.1924.mp3002009.x. ISSN 1673-274X.