Ez a dokumentum a Csathó Kálmán témáját különböző nézőpontokból tárgyalja azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről az érdeklődésre számot tartó témáról. Ennek történeti vonatkozásait, jelenlegi vonatkozásait, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket elemzik. A multidiszciplináris megközelítés révén feltárjuk azokat a különböző szögeket, amelyekből a Csathó Kálmán hatással volt vagy hatással lehet különböző kontextusokra. Hasonlóképpen, különböző szakértői véleményeket ismertetnek, és kritikai elmélkedést kínálnak azokról a következményekről és kihívásokról, amelyeket a Csathó Kálmán jelent a társadalom egészére nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Csathó Kálmán elemzéséhez és megalapozott vitájához, olyan elemeket biztosítva, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos megértést és párbeszédet.
Csathó Kálmán | |
1930 körül | |
Született | 1881. október 13. Budapest |
Elhunyt | 1964. február 4. (82 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Aczél Ilona (1911. június 19. – 1940. március 5.) |
Szülei | Csathó Ferenc |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
Sírhelye | Farkasréti temető (46/7-1-46) |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | |
Alkotói évei | 1916–1962 |
Hatottak rá | Herczeg Ferenc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csathó Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csíkdelnei Csathó Kálmán Jenő (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 4.) magyar író, színházi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Felesége Aczél Ilona színésznő volt.
A nemesi származású csíkdelnei Csathó család sarja. Apja, csíkdelnei Csathó Ferenc (1845–1928) valóságos belső titkos tanácsos, a budapesti királyi ítélőtábla elnöke, a Ferenc József-rend nagykeresztese, anyja, nemes Pallay Etelka (1847–1929) volt. Apai nagyszülei csíkdelnei Csathó Gábor (1802–1869), nagyváradi polgár, és Szilágyi Mária (1811–1873) voltak. Anyai nagyszülei nemes Pallay János (1817–1879), Bihar vármegye tiszti főügyésze, gyulai királyi közjegyző, és gyulafalvi Bulyovszky Mária (1819–1901) voltak. Féltestvére, csíkdelnei Csathó Gabriella, hegyeshalmi Halászy Jenő (1856–1918) földbirtokosnak a neje volt, aki Csathó Ferenc első nejétől, Szikszay Jeanette-től (1846–1879) született.
Jogi egyetemet végzett Budapesten, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. 1906-ban, amikor visszatért Magyarországra, tisztviselőként dolgozott a kultuszminisztériumban. Párizsba ment tanulmányútra állami ösztöndíjjal, majd 1909-től Budapesten a Nemzeti Színháznál dolgozott először mint rendező, majd 1919-től mint főrendező. 1911. június 19-én, Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot Aczél Ilona színésznővel. 1936-tól a Kisfaludy Társaság másodelnöke. 1940-ben a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1933–1949 között, tagságát 1989-ben posztumusz állították vissza.
Sírja a Farkasréti temetőben található (46/7. parcella, 1-46).
„Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Décsi Filmszínház, Budapest, VI. Teréz krt. 30. A legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán Zene és versek: Kemény Egon Rendezte: Ráthonyi Ákos Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László Operatőr: Vass Károly Díszlet: Kokas Klára”
A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének megfilmesített változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.