A mai világban a Degré Alajos (jogtörténész) olyan témává vált, amely a különböző területeken dolgozók széles körében nagyon fontos és érdekes. Hatása globálisan kiterjed, érinti a társadalmat, a gazdaságot, a politikát, a kultúrát és a technológiát. A Degré Alajos (jogtörténész) iránti növekvő figyelem tükrözi a jelenkori világban betöltött fontosságát és a jövőre vonatkozó számos vonatkozását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Degré Alajos (jogtörténész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását és a témával kapcsolatos különféle szempontokat. A Degré Alajos (jogtörténész) eredetétől jelenlegi fejlődéséig továbbra is vitákat és mély elmélkedéseket generál, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy gondoljuk át a mai világban betöltött szerepünket.
Degré Alajos | |
Született | 1909. május 18. Zalaegerszeg |
Elhunyt | 1984. április 10. (74 évesen) Zalaegerszeg |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Degré Miklós |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Degré Alajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Degré Alajos (Zalaegerszeg, 1909. május 18. – Zalaegerszeg, 1984. április 10.) magyar jogtörténész, levéltáros, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1955).
Degré Miklós (1867–1945) bíró, büntetőjogász, ítélőtáblai elnök, jogi szerkesztő és Lechner Paula (1878–1936) fiaként született. Apai nagyszülei Degré Alajos ügyvéd és író a márciusi ifjak egyike és nemes Koller Amália (1837–1907) voltak. Anyai nagyapja Lechner Ágost (1834–1901), egyetemi jogtanár, egyetemi rektor, felsőrendiházi tag volt.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte. 1931-ben bírósági gyakornok lett Szegeden. 1932-től 1937-ig a pestvidéki törvényszéken, 1937-től 1940-ig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. 1940-ben miniszteri titkár lett; 1946-ban miniszteri tanácsosnak nevezték ki. 1949–50-ben ítélő táblabíró volt Pécsett, közben a Pécsi Tudományegyetem jogi karán is előadott. 1951-ben egyetemi adjunktusi kinevezést kapott. 1957-ben a szolnoki levéltárba került. 1958-tól a zalaegerszegi levéltárban dolgozott, az utóbbinak 1960-ban igazgatója lett. 1982-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára volt. Szerkesztette a Zalai Tükör című lapot, valamint a Zalai Gyűjtemény című megyei kiadványsorozatot.
A magyar magánjog, perjog és büntetőjog történetét, továbbá Zala megye helytörténetét kutatta.