Ebben a cikkben elmélyülünk a Dióspatak lenyűgöző világában, feltárva számos olyan oldalát és vonatkozását, amelyek miatt ma olyan aktuális. A Dióspatak eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt. Mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt hatását, valamint egyéni és kollektív szintű következményeit. Megismerjük a témával kapcsolatos szakértők véleményét és azok szempontjait, akik a mindennapi életükben közelről tapasztalják a Dióspatak jelenlétét. Milyen titkot rejt a Dióspatak? Mi a jelentősége a jelenlegi helyzetben? Ezekkel és más kérdésekkel foglalkozunk ebben a cikkben, amely átfogó perspektívát kíván adni egy, a kortárs társadalomban nagyon fontos kérdésről.
Dióspatak (Vălișoara) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Létka |
Rang | falu |
Községközpont | Létka |
Irányítószám | 457224 |
SIRUTA-kód | 141875 |
Népesség | |
Népesség | 27 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 22′ 44″, k. h. 23° 24′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 44″, k. h. 23° 24′ 10″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dióspatak település Romániában, Szilágy megyében.
Szilágy megyében, Nagyilondától nyugatra, Szamosfericse, Kecskés és Pórkerec között fekvő település.
Dióspatak nevét az oklevelek 1603-ban Djospataka néven említették először. A későbbiekben 1650-ben Diospatak, 1733-ban Vallerej, 1750-ben Valyere, 1800-ban Dióspataka, Vale Re, 1808-ban Dióspataka néven írták nevét.
Dióspatakának 1909-ben 251 lakosa volt, melyből 245 román volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.