Ezúttal a Zálha lenyűgöző világába lépünk be. A Zálha már régóta a társadalom több szektorának érdeklődésére számot tartó téma. Relevanciája az évek során meghaladta a vitákat, kutatásokat és sokféle véleményt. Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy alaposan megvizsgáljuk a Zálha-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Hasonlóképpen elemezzük a Zálha szerepét az életünkben és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy izgalmas utazásban a Zálha-en keresztül, és fedezze fel annak fontosságát és sokrétű következményeit.
Zálha (Zalha) | |
Zálha görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Zálha |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 457360 |
SIRUTA-kód | 143076 |
Népesség | |
Népesség | 240 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 4,7 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 51,10 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 23° 31′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 23° 31′ 32″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zálha (románul: Zalha) falu Romániában, Szilágy megyében.
Csákigorbótól északkeletre, Almáscsáka és Gorbómező közt fekvő település.
Neve a szláv zalew, zalewa, zalecz szavakból ered. Jelentése: záporpatak, árvíz.
Zálha nevét az oklevelek 1378-ban említették először Zalha néven.
1595-ben Zaliha, 1607-ben Zálya, 1830-ban Zalka néven írták.
A falu kialakulásáról a helyi hagyomány azt tartotta, hogy Zálha helyén a török pusztítás korában egy család telepedett le, mely vadászatból élt, s ezért a családot puskás-nak nevezték. Utódaik ma is élnek a faluban. A letelepedett család mellé később a földesurak több jobbágyot telepítettek le, így alakult a hely lassan községgé.
1378-ban I. Lajos király Zálhát Bebek Györgynek és Bebek Imrének adományozta.
1470-ben Mátyás király, miután a Bebek család kihalt a falut Dengelegi Pongrác Jánosnak adományozta. A település ekkor a kolozs megyei Almás várához tartozott.
1560-1893 között több család is birtokosa volt; így a Báthori, Somi, Bánffy, Balassa, Bornemissza, Kendy, Csáky családok is.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét Bocskai Istvánnak adományozta.
1600-ban Mihály vajda Bocskai István itteni részét - annak hűtlensége miatt - Csáky Istvánnak adományozta.
1627-ben Haller György, Haller Zsigmond és Bánffy László birtoka volt.
1694-ben Bethlen Gergely és Nagy Pál voltak Zálha birtokosai.
1696-ban hódoltsági falu volt.
1727-ben Budai Mária egykori birtokán Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei osztoztak meg.
1820-ban báró Miske József és Ujfalvi Sámuel birtokának írták.
1866-ban végzett összeíráskor Zálhának 426 lakosa volt, melyből 393 görögkatolikus román, 33 zsidó volt.
1891-ben 510 lakost számoltak össze Zálhán, melyből 473 görögkatolikus, 37 izraelita volt.
A faluhoz tartozott Csureny nevű puszta is.
Zálha a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Zálha lakosainak az 1800-as évek végének adatai szerint:
Népszokásaik, hiedelmeik:
Anyakönyvet 1824-től vezetnek.