Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Disznózsír lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai relevanciájáig a Disznózsír minden lényeges aspektusába belemélyedünk. Felfedezzük a hatását különböző területeken, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. Megismerjük a Disznózsír-ről alkotott különböző véleményeket és megközelítéseket, és elemezzük annak időbeli alakulását. Kétségtelen, hogy a Disznózsír egy lenyűgöző téma, amely minden figyelmünket és elmélkedésünket megérdemli, ezért felkérjük Önt, hogy merüljön el ebben a cikkben, és fedezze fel a Disznózsír hátterét.
A disznózsír vagy más néven sertészsír a házi sertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír. A disznózsír kisütésének mellékterméke a töpörtyű.
A disznózsír-felhasználás már a 19. században igen jelentős volt, hiszen egyszerűen és olcsón lehetett előállítani a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218 °C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagy arányban tartalmaz telített zsírsavakat, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a „rossz” (LDL) koleszterin szintjét az erre érzékeny embereknél. A sütőipar, az éttermek és néhány élelmiszeripari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználja. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. Magyarország mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok Németország, USA, Lengyelország, Nagy-Britannia, Kína és a dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a tepertő (töpörtyű), mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja, tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar tepertős pogácsa készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a mangalica-zsír felhasználása egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során, illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.
A disznózsír szobahőmérsékleten szilárd, könnyen kenhető, színe a hófehértől a sárgáig sokféle lehet függően a készítési módtól, az alapanyagtól és az egyéb kémiai adalékanyagok használatától. Íze a töpörtyűhöz hasonlít, kitűnően harmonizál szinte bármilyen zöldségfélével, kenyérrel. Szaga szintén az elkészítéstől függően lehet semleges vagy enyhén füstös aromájú.
Zsírsav | Család | Százalék |
---|---|---|
Palmitinsav | telített | 25-28 |
Sztearinsav | telített | 12-14 |
Mirisztinsav | telített | 1 |
Olajsav | egyszeresen telítetlen ω-9 | 44-47 |
Palmitolajsav | egyszeresen telítetlen Δ-9 | 3 |
Linolsav | többszörösen telítetlen ω-6 | 6-10 |