Dugyinka
Ebben a cikkben elemezzük a Dugyinka hatását a kortárs társadalomra. Megalakulása óta a Dugyinka döntő szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, az emberek egyéni döntéseitől kezdve a globális szintű események jövőjéig. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Dugyinka milyen sok szempontból alakította kultúránkat, kapcsolattartásunkat és a körülöttünk lévő világról alkotott felfogásunkat. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Dugyinka milyen módokon generál továbbra is átalakulásokat, megvitatva a mai társadalomban felvetett etikai és erkölcsi vonatkozásait. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy kritikus és elmélkedő pillantást nyújtson a Dugyinka hatására a mai világban.
| Dugyinka (Дудинка) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Krasznojarszki határterület | ||
| Járás | Tajmiri Dolgan–Nyenyec | ||
| Rang | járási székhely | ||
| Alapítás éve | 1667 | ||
| Városi jogokat kapott | 1951 | ||
| Polgármester | Alekszej Mihajlovics Gyjacsenko | ||
| Irányítószám | 647000 | ||
| Körzethívószám | 39191 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+7 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dugyinka
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′Koordináták: é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′ | |||
Dugyinka
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
| |||
| Dugyinka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dugyinka témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Dugyinka (oroszul: Дудинка) kikötőváros Oroszországban, Szibéria északi részén, a Jenyiszej partján. A Krasznojarszki határterülethez tartozó Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás székhelye (2007. január 1. óta; előtte a Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonóm Körzet székhelye volt).
Lakossága: 22 175 fő (a 2010. évi népszámláláskor).
Fekvése
Dugyinka több mint 300 km-rel az északi sarkkörön túl, a Jenyiszej jobb partján, a Dugyinka folyó torkolata közelében terül el. Tengeri és folyami kikötő. A Jenyiszej tavaszi árvize a kikötő egész területét minden évben elönti.
96 km-re nyugatra fekszik a nagy nehézipari központtól, Norilszktól, melynek lényegében kikötője, szállítási központja, és amelynek a város létrejöttét köszönheti. A két települést vasútvonal és országút köti össze.
Távolságok a Jenyiszejen, a hajózási útvonalon számítva:
- Krasznojarszk – 1989 km
- Igarka – 240 km
- Uszty-Port – 110 km
- Dickson – 680 km (a Jenyiszej-öböl bejáratánál).
Éghajlata
Annak ellenére, hogy több mint másfél fokkal az Északi sarkkör felett fekszik, szélsőséges kontinentális, szubarktikus éghajlatú (Köppen éghajlati besorolásán: Dfc), rövid, hűvös nyarakkal és nagyon hideg, hosszú telekkel. December-januárban kb. másfél hónapig tart a sarki éjszaka, amikor nem kel fel a nap. Évente csak kb. nyolcvan fagymentes nap van.
A januári középhőmérséklet -28 °C, a júliusi 12 °C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -56,7 °C (1913. január); a legmagasabb 32,3 °C (1991. július). A csapadék évi mennyisége 520 mm körüli.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −0,3 | −0,6 | 4,2 | 8,8 | 26,5 | 31,2 | 32,3 | 30,0 | 24,5 | 12,3 | 2,7 | 0,7 | 32,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −22,7 | −22,3 | −15,8 | −9,3 | −1,1 | 11,1 | 19,1 | 15,8 | 7,4 | −4,8 | −16,3 | −21,1 | −4,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −31,0 | −30,8 | −26,0 | −20,2 | −8,5 | 3,3 | 9,5 | 7,6 | 1,4 | −10,9 | −24,7 | −29,3 | −13,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −56,7 | −55,0 | −52,1 | −45,4 | −32,6 | −14,2 | −0,8 | −2,5 | −20,2 | −38,8 | −48,7 | −53,5 | −56,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 44 | 38 | 34 | 30 | 30 | 37 | 44 | 59 | 50 | 59 | 46 | 48 | 519 |
| Havi napsütéses órák száma | 2 | 32 | 131 | 227 | 245 | 229 | 308 | 196 | 86 | 48 | 7 | 0 | 1511 |
| Forrás: Pogoda.ru.net; NOAA (csak napsütés, 1961–1990) | |||||||||||||
Történeti áttekintés
Ezen a helyen 1667-ben az őslakosságtól a prémadó (az ún. jaszak) beszedésére orosz téli szálláshelyet (zimovje) létesítettek. 1930-ban megalakították a Tajmiri Autonóm Körzetet, melynek Dugyinka falu lett a székhelye. A település gazdaságilag mint kikötő lett igazán fontos, amikor a hatalmas színesfém- és szénvagyonra alapozva megkezdődött Norilszk iparának kiépítése.
1936-ban elkészült az első tengeri móló, 1937-1938-ban a Dugyinka–Norilszk vasútvonal. A háború idején a kikötőt jelentősen bővítették, hogy a norilszki bányáknak és színesfém-kohászati kombinátnak árut, onnan pedig színesfémet és szenet szállítsanak. A hiányzó munkaerőt a Gulag teremtette elő. 1935-től húsz éven át Dugyinkában, akárcsak Norilszkban és a sarki régió számos területén, a politikai elítéltek tízezrei dolgoztak, ők építették a kikötőt, a vasútvonalat is. Az itteni lágereket csak 1956-ban szüntették meg.
Közben 1951-ben Dugyinka városi jogot kapott. 1969-ben a Jenyiszejen át megépült a földgázvezeték Norilszkig. A két város közti villamosított vasútvonalon 1974-ben megindult a személyforgalom is. A Kurejkán Szvetlogorszk településnél vízerőmű épült, mely Norilszk színesfém-kohászata mellett Dugyinkát is villamosenergiával látja el.
21. század
2006. december 31-ével az autonóm körzet megszűnt, helyette járás létesült, így Dugyinka egy autonóm körzet központjából járási székhely lett.
A folyami közlekedés számára kikötője június elején nyílik meg (az északi Dickson felé csak júliusban) és október elején a jégképződés miatt bezár. Nyáron a Jenyiszejen Krasznojarszktól Dugyinkáig, illetve Dicksonig rendszeres a hajóforgalom. A tengeri kikötő egész évben nyitva tart, és azt jégtörők segítségével folyamatos tengeri út köti össze Arhangelszkkel és Murmanszkkal is.
2012-ben a kikötőben a személy- és teherszállításhoz határátkelőhelyet nyitottak, így a tengeri kikötő nemzetközi státuszt kapott. (Korábban az export-import áruk ügyintézését, vámoltatását távoli kikötőkben, Murmanszkban vagy a Távol-Keleten végezték.)
A nagy távolságok és a rövid folyami hajózási idény miatt különös jelentősége van a légi közlekedésnek. A repülőtér a várostól 44 km-re keletre (Norilszktól 52 km-re nyugatra) fekszik. Jelentős korszerűsítések után 2010-ben nevét Alikelről Norilszkra változtatták. A repülőtérre és Norilszkba is autóbusz közlekedik (2013-ban napi 2–2 járat volt). Napjainkban a norilszki vasútvonalat csak teherszállításra használják.
A Tajmiri helytörténeti múzeumot 1937-ben alapították. A város főterén épült háromszintes modern múzeumépületet 2009. április 7-én adták át, állandó kiállítását 2011-ben nyitották meg.
Jegyzetek
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország Statisztikai Hivatala. .
- ↑ Pogoda.ru.net – Climate Data for Dudinka (orosz nyelven). . (Hozzáférés: 2016. március 18.)
- ↑ Dudinka Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
- ↑ Újsághír (orosz nyelven). Novosztyi-mail.ru/, 2012. augusztus 9.[halott link]
- ↑ Isztorija aeroporta (orosz nyelven). Aeroport Norilszk, 2012. . (Hozzáférés: 2013. június 29.)
Források
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- szerk.: G. M. Lappo: Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6
- A város hivatalos honlapja (orosz nyelven). Dugyinka város portálja. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
- A város éghajlata (orosz nyelven). Pogoda i klimat. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
- Jenyiszejszkoje szudohodsztvo (orosz nyelven). Jenyiszejszkoje parohodsztvo. . (Hozzáférés: 2013. június 29.)
