A mai világban a Eisenkappel-Vellach állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Megalakulása óta a Eisenkappel-Vellach felkeltette a szakértők és a hobbibarátok kíváncsiságát és figyelmét. A társadalomra és a kutatás különböző területeire gyakorolt hatása alapvető elemmé tette, amelyet minden elemzésben vagy vitában figyelembe kell venni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Eisenkappel-Vellach-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a történetétől és eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Eisenkappel-Vellach körüli különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Eisenkappel-Vellach | |||
Bad Eisenkappel főtere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Völkermarkti járás | ||
Irányítószám | 9135 | ||
Körzethívószám | 04238 | ||
Forgalmi rendszám | VK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2306 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 556 m | ||
Terület | 199,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″ | |||
Eisenkappel-Vellach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenkappel-Vellach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eisenkappel-Vellach (szlovénül: Železna Kapla-Bela) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 2399 lakosa volt.
Eisenkappel-Vellach Karintia délkeleti részén fekszik a Vellachtal völgyében, közvetlenül a szlovén határ mellett. Az önkormányzathoz 11 katasztrális községben 14 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.
A környező települések: nyugatra Zell, északnyugatra Gallizien, északra Sittersdorf, északkeletre Globasnitz és Feistritz ob Bleiburg, keletre Črna na Koroškem (Szlovénia), délkeletre Solčava (Szlovénia), délre Jezersko (Szlovénia), délnyugatra Tržič (Szlovénia).
A Bad Eisenkappel nevét adó kápolnát először 1050-ben említik Capella néven. A környező település 1267-ben mezővárosi státuszt kapott és elsősorban a só- és vaskereskedelemből profitált. A török betörések miatt a 15. század végén falat építettek, de 1473-ban így is kifosztották. III. Frigyes császár újjáépíttette a várost és 1493-ban címert adományozott neki. A 15. és 19. század között vízkerék-hajtotta vasüzemek, a 18. századtól pedig vasércbányák segítették a helyi gazdaság fejlődését.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre Kappel néven. 1890-ben átnevezték Eisenkappelre, bár a vasipar ekkorra lehanyatlott. Helyét a fakitermelés és fűrésztelepek vették át. A 20. században egyre jelentősebbé vált a turizmus. Eisenkappel 1939-ben egyesült a szomszédos Vellachhal és létrejött a mai városi önkormányzat.
1902-től a várost érintette a Vellachtalbahn keskenyvágányú vasútvonal, amelyet 1971-ben megszüntettek. A vasútállomás épületében ma asztalosműhely működik.
2016 januárjában az eisenkappel-vellachi önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami jelentős növekedés a 2001-es 2 710 főhöz képest. Akkor a lakosok 95,2%-a osztrák, 1,8%-a boszniai állampolgár volt. A helybeliek 57,0%-ának anyanyelve a német, 37,6%-nak pedig a szlovén volt. 91,1% katolikusnak, evangélikusnak és muszlimnak 1,9-1,9%, felekezet nélkülinek pedig 4,1% vallotta magát.