Erzsébet tér (Miskolc)
A mai világban a Erzsébet tér (Miskolc) olyan téma, amely számos területen nagy aktualitásra tett szert. A Erzsébet tér (Miskolc) mind a magánéletben, mind a szakmai életben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a társadalomra gyakorolt hatása miatt. Akár lokálisan, akár globálisan, a Erzsébet tér (Miskolc) jelentősen befolyásolta a különféle kihívásokkal és lehetőségekkel való szembenézésünket. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erzsébet tér (Miskolc)-et és annak mai szerepét, elemezzük a hatását különböző kontextusokban, és lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket javasolunk a hatékony kezelésre.
| Erzsébet tér | |
 | |
| A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Miskolc |
| Városrész | Belváros |
| Névadó | Wittelsbach Erzsébet magyar királyné |
| Korábbi nevei | Papmalom tér, Fürdő tér, Szabadság tér |
| Nevezetes épületei | Erzsébet fürdő Arany Szarvas Gyógyszertár |
| Irányítószám | 3530 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet tér
Pozíció Miskolc térképén
| |
 é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 46′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 46′ 46″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér témájú médiaállományokat. | |
Az Erzsébet tér (korábban: Papmalom tér, Fürdő tér, Szabadság tér) egy tér Miskolc belvárosában. A Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlenül a szomszédságában található az avasi református templom és a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri szobra.
A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva patak vizére.
A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre.
Létrejötte
Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szinvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. A mai tér területén álló úgynevezett Pap-malom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom lebontásának és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítésének igénye; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.
A tér nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Papmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már állt is az épület; vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzati oldala tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült látvány szempontjából korrigálni. A szemmel észrevehetetlenül, de szűkülő tér a főutca felől nézve optikai hatásként nagyítja az Avast.
A fürdőépület és a főutca közt ekkor még úgy tervezték, fürdőparkot építenek, majd egy városi vásárcsarnok építése merült fel, de mivel emelkedtek a belvárosi telekárak, a város eladta ezt a területet, ahol így egy ház épült fel, Soltész Nagy Kálmán polgármesteré. Földszintjén a 19. század vége óta működik az Arany Szarvas Gyógyszertár.
A Diószeghy-ház és a főutca között álló pékség helyére épült fel 1894–1895 között az az épület, mely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült fel. Ugyanebben az évben állították fel a téren azt a szobrot, Róna József művét, mely Kossuth Lajos legelső egész alakos köztéri szobra volt az országban. A térre kiépülése után először juhar-, majd vadgesztenyefákat ültettek, de egyik sem aratott sikert, látvány szempontjából ma törekednek a kis növésű fák (például japáncseresznye) ültetésére, ami nem erősíti a szűk tér utca jellegét.
Tervezték a térnek a főutcán túlnyúló, északi irányú bővítését is. 1893-ban, a régi Korona Szálló épületének lebontásakor felmerült, hogy a telket nem építik be, hanem teret alakítanak ki rajta, ezt azonban elvetették, és már 1894-re felépült az új Korona Szálló épülete.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című képes enciklopédia, amit Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva s az ennek partjánál emelkedő Avasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”
1913–1914-ben új terveket készítettek, ekkor alakítottak ki szökőkutat, a virágágyásokat és a tér világítását. A patakon túl álló Rossenwasser-házat lebontották, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szinva lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen az Avas aljáig terjedt. 1928-ban terv született az Avasra felmenő siklóvasút építésére, ez azonban, bár évtizedeken át foglalkoztatta a szakembereket, nem valósult meg.
Felmerült a lefedett Szinva újbóli kibontásának ötlete is, mellyel itt – akárcsak a 2005-ben átadott Szinva terasznál – a víz fontos szerepet tölthetne be a tér hangulatának kialakításában. A terv megvalósulásának első lépéseként rövid szakaszon kibontották a patakot, és 2010-ben új (a régi, egykor más helyen állt Rákóczi-híd mintájára) Erzsébet-hidat építettek felette.
-
A tér, háttérben az Erzsébet fürdő kupolája -
Az avasi templom a térről -
A mai Erzsébet híd
.jpg)
.jpg)
A Kossuth-szobor
Kossuth Lajos mindössze kétszer járt Miskolcon, 1840-ben például a Három Rózsa Szállóban szállt meg, de több szál is fűzte a városhoz, száműzetése során pedig miskolci küldöttség több alkalommal is felkereste. Kossuth 1879-ben elveszítette magyar állampolgárságát, erre több magyar város is úgy reagált, hogy díszpolgárává választotta, Miskolc 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott). 1887-ben leleplezték Kossuth arcképét a Városházán. Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerényen kitért a válaszadás elől.
A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett ünnepségen merült föl, 1898. március 15-én. A közgyűlés április 12-én határozott úgy, hogy közadakozásból szobrot emeltet. Róna József szobrász (aki később Szemere Bertalan szobrát is alkotta) így nyilatkozott: „Gyermeki fantáziám alkotta már ezt meg 30 évvel ezelőtt, ifjúkori rajongásom ékesítette szépségekkel már réges-régen, amit ma mint érett művész hozzáadtam, az csak technika, csak művészi tudás.” A szobor leleplezésén jelentős politikusok mellett részt vettek a Kossuth család tagjai – Kossuth testvére, Lujza és fia, Ferenc is. A szobor Pünkösd hétfőjén történt leleplezésén jelen volt még Lévay József, Herman Ottó és Szemere Bertalan fia, Attila. A patinával bevont bronzszobor egy négy méter magas, szemcséskőből faragott talapzaton áll, amely Kiss István budapesti építész terve szerint készült.
-
A szobor 1898-as felavatása -
A szobor még talpazata nélkül -
Magyarország első köztéri egész alakos Kossuth-szobra -
Kossuth szobra ma -
A szobor a MAB-székházzal a háttérben
Épületei
- Az Arany Szarvas Gyógyszertár (Erzsébet tér 2.) műemlék patika, a Széchenyi utca–Erzsébet tér sarkán. Egyike volt Miskolc két első patikájának, amelyek 1762-ben nyíltak meg. 1897-ben került mai épületébe. Nevét az aranyszarvasos cégérről kapta, melyet az első patikus, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés borsod vármegyei főorvos az egri kanonoktól kapott. A gyógyszertár 19. századvégi bútorzata változatlanul megmaradt. A 2000-es évek elején tulajdonjogi viták miatt éveken át zárva tartott a gyógyszertár, végül 2004 végén ismét kinyitott.
- Az Erzsébet fürdő (Erzsébet tér 4.) eklektikus stílusban épült 1892–1893 között. Uszodaként és gyógyfürdőként üzemelt, saját termálforrása van. Jogi huzavonák miatt évek óta zárva tart, átalakítása folyamatban van.
- A Steinfeld-ház (Széchenyi utca 2.) a tér keleti oldalának északi saroképülete, melyet a tizenkilencedik század végén épített fel Steinfeld Zsigmond a Szirmay család egykori kúriája helyén. Az eklektikus stílusú kétemeletes épület két homlokzatából a hosszabb a térre a rövidebb a „főutcára” néz. A földszinten egy kellemes kávézó várja az arra járó vendégeket.
- A Pataky–Argay-ház (Erzsébet tér 1.) kétemeletes eklektikus épületét Pataky Sándor – a magyar királyi hadsereg századosa, Miskolc város rendőrkapitánya és a Ferenc József-rend kitüntetettje – építtette 1894-ben.
- A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza (Erzsébet tér 3.) 1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara részére, szintén eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. 1920-ban 10 hónapig lengyel konzulátus működött az épületben. 1945 után több intézmény (Megyei Tanács, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Herman Ottó Múzeum) is használta. A Miskolci Akadémiai Bizottságnak 1979-es megalapítása óta székháza.
- A Diószeghy-ház (Erzsébet tér 5.) 1880 és 1890 között épült korábbi, a tűzvész és az árvíz során megrongálódott épület alapjaira. Üzletként és lakóházként is funkcionált. A 20. század elejéről származó fényképeken homlokzata klasszicizáló eklektikus stílusú. Az 1930-as évekre a négyaxisos homlokzat egységét megtörte az átépítés, a bal oldali axisban bejáratot alakítottak ki, és a földszintet is átépítették. Utoljára 1989-ben alakították át a belső tereit.
-
Az Arany Szarvas Gyógyszertár épülete -
Az Erzsébet fürdő -
A Steinfeld-ház a Széchenyi utcára van számozva -
A Pataky–Argay-ház -
A Miskolci Akadémiai Bizottság épülete -
A Diószeghy-ház
Érdekességek
- Az akadémiai székház homlokzatán látható magyar nagycímeren Dalmácia és Horvátország címerét tévedésből felcserélték.
- A tér Erzsébet magyar királyné nevét viseli, akinek a férje, I. Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, és akinek szobrot emeltek a téren. Erzsébet királyné a másik történelmi személyiség, akinek először Miskolcon emeltek köztéri szobrot (a Népkertben).
- Az Erzsébet fürdő üvegkupoláját, amellyel a korábbi bádogkupolát cserélték le, Viszlai József tervezte. Az ő műve a városban a Szinvapark bevásárlóközpont is, amelyben szintén nagy szerep jut az üvegnek, mint építőanyagnak.
- Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg a március 15-i ünnepségek előtt, erről a helyi újság is írt cikket.
Közlekedés
Az MVK Zrt. buszjáratai közül többnek megállója volt, melyek közül ma már csak a 21-es és a 101B jelzésű autóbusz érinti.
Korábban itt állt meg a 21A, 21B, 21T, 33-as, 36-os, 39-es autóbusz is. A 37-esnek viszont végállomásként szolgált (azonban megszűnése után a 36-os végállomása volt egy ideig).
Az 1-es, 1A és 2-es villamosjárat megáll a tér közelében, a Városház téren.
Jegyzetek
- ↑ a b c Szunyogh – 2006
- ↑ Makánné – 2004 72. o.
- ↑ Makánné – 2004 73–74. o.
- ↑ a b Minap online – 2013
- ↑ a b Makánné – 2004 74–75. o.
- ↑ Makánné – 2004 75. o.
- ↑ Hidvégi – 2006
- ↑ Borsod online – 2011
- ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth 160–162. o.
- ↑ Makánné – 2004 14–18. o.
- ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth 163–164. o.
- ↑ Dobrossy – 1996 193–197. o.
- ↑ Borsod online – 2012
- ↑ Dobrossy – 1994-Efürdő 106–108. o.
- ↑ a b Építészfórum – 2000
- ↑ a b Dobrossy – 1994-Etér 121–124. o.
- ↑ Kárpáti Béla (2001). „Miskolci várostörténeti kalendárium 1300–1960”. Borsodi Levéltári Füzetek, Miskolc (39.), 55. o, Kiadó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. ISSN 1236-7009. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
- ↑ Dobrossy – 1994-MAB 114–117. o.
- ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth
Források
- ↑ Szunyogh – 2006: Szunyogh László: A miskolci Erzsébet-tér esztétikája. Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél, III. évf. 12. sz. (2006. december) 3–5. o. arch Hozzáférés: 2013. augusztus 23.
- ↑ Makánné – 2004: Az Erzsébet tér kialakulása. In Miskolc nevezetességei. Makánné Losonczy Magdolna (szerk.). Kazincbarcika: Don Bosco Ált. Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium nyomdája. 2004.
- ↑ Hidvégi – 2006: Hidvégi Benő: Borsodmegye. In Takács Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. (hely nélkül): Hallgatói Információs Központ. 2006.
- ↑ Dobrossy – 1996: „Arany Szarvas” …. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser iroda; (hely nélkül): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1996.
- ↑ Borsod online – 2012: ÉM: Nem tudni mi lesz az Aranyszarvassal. boon.hu (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.) arch
- ↑ Dobrossy – 1994-MAB: A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994.
- ↑ Dobrossy – 1994-Etér: Az Erzsébet tér kialakulása és „ékei”. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994.
- ↑ Dobrossy – 1994-Kossuth: Kossuth Lajos (1802–1894) szobra és miskolci díszpolgársága. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994.
- ↑ Borsod online – 2011: Miskolci képeslapok: Régi-új híd az Erzsébet térnél. boon.hu (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.) arch
- ↑ Dobrossy – 1994-Efürdő: Az Erzsébet fürdő. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1994.
- ↑ Minap online – 2013: Az Erzsébet tér – akkor és most… minap.hu (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)[halott link]
- ↑ Építészfórum – 2000: Újjáépül a miskolci Erzsébet-fürdő. epiteszforum.hu (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)
