Felsőújlak

Ebben a cikkben a Felsőújlak témával foglalkozunk, amely téma érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Felsőújlak tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, és hatása különböző területeken érezhető volt, a személyestől a globális szintig. Ebben a cikkben a Felsőújlak-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, annak eredetétől és fejlődésétől a mai világban való relevanciájáig. Elemezzük továbbá a Felsőújlak körül létező különféle véleményeket és álláspontokat, valamint azt, hogy ez milyen hatással van az emberek életére és általában a társadalomra. Ez a cikk egy interdiszciplináris megközelítés révén átfogó és mélyreható látásmódot kíván nyújtani a Felsőújlak-ről, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon ennek a témának a megértéséhez és elmélkedéséhez, amely ma oly fontos.

Felsőújlak (Neusiedl bei Güssing)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangKukmér településrésze
JárásKukmér
PolgármesterFranz Hoanzl (ÖVP)
Irányítószám7543
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőújlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Felsőújlak (németül: Neusiedl bei Güssing) Kukmér települérésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 12 km-re északnyugatra a Zickenbach partján fekszik.

Története

1455-ben V. László király adománylevelében említik először, melyben a települést Baumkirchner Andrásnak a szalónaki uradalom birtokosának adja. 1527-ben I. Ferdinánd király a szalónaki uradalommal együtt Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben török támadás érte, de újjáépítették. A németújvári uradalomhoz tartozott.

Fényes Elek szerint " Neusiedl, német falu, Vas vmegyében: 366 kath., 436 evang. lak. Szőlőhegy. Erdő. Középszerü föld. F. u. h. Batthyáni. Ut. post. Németujvár (fiók). "

Vas vármegye monográfiája szerint " Ujlak (Neusidl), német község, a németujvári járásban, 165 házzal és 969 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Kukmér, távírója Német-Ujvár. "

1910-ben 892, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1971-ben közigazgatásilag Kukmérhoz csatolták.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye