Felsőbeled

Felsőbeled (Oberbildein)
Felsőbeled
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Beled településrésze
Járás	Beled
Alapítás éve	1496
Polgármester	Walter Temmel (ÖVP)
Irányítószám	7521
Körzethívószám	03323
Forgalmi rendszám	GS
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 08′ 00″, k. h. 16° 27′ 50″47.1334, 16.463947.133400°N 16.463900°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 00″, k. h. 16° 27′ 50″47.1334, 16.463947.133400°N 16.463900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbeled témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőbeled (németül: Oberbildein) Beled településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Monyorókeréktől 3 km-re északra. a magyar határ mellett, a Pinka bal partján fekszik. A mai Beled északi részét képezi. Közigazgatási területe aránylag mélyen beékelődik Magyarország területébe: északi és egyik déli szomszédja, Pornóapáti, illetve Szentpéterfa egyaránt Vas vármegyében található.

Története

Beledet 1221-ben "Belud" alakban a Ják nemzetség birtokaként említik először. III. András király 1297-ben más birtokokért Monyorókerékkel együtt cserébe Héderváry Jakab mesternek a Németújvári grófok ősének adományozta. 1369-ben I. Lajos király a monyorókeréki uradalmat mint királyi birtokot, benne Beledet a hozzá hű udvari vitézének, Ellerbach Vilmosnak adta. Ebben az adománylevélben „Belyd” néven említik. 1449-ben jelenik meg először Beled német neve „Pildein” alakban. 1496-ban a monyorókeéki uradalmat Erdődy Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg. Ekkor szerepel először Felsőbeled, melyet "Felaewbelyk" alakban említenek.

1498-ben "Also Beled" és "Felsew Beled" néven már Beled mindkét későbbi településrészét külön említik. 1517-ben birtokainak felosztása után a monyorókeréki uradalom unokaöccsének Erdődy Péternek jutott. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalmat Zrínyi Miklósnak adta zálogba. A Zrínyiek 1613-ig maradtak Felsőbeled urai, amikor az uradalmat Erdődy Tamás visszaszerezte. 1643-ban Ferdinánd király a pornói uradalommal a soproni jezsuitáknak adta. 1720-ban Felsőbeleden 32 portát számláltak. 1787-ben 60 háza és 365 lakosa volt. 1828-ban a házak száma 66, a lakosoké 389 volt.

Fényes Elek szerint " Felső-Beled, német falu, Vas vgyében, 340 kath. lak., jó rétekkel. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Szombathely."

Vas vármegye monográfiája szerint „ Felső-Beled lakosai németajkúak. Házainak száma 60. Lélekszáma 415, akik vallásra nézve r. katholikusok és ág. evangelikusok. Postája Pornó, távírója Szombathely. A község a Pinka patak mellett fekszik; itt vezetik el a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútat. Birtokosa gróf Erdődy Lajos. ”

1910-ben 411, túlnyomórészt német lakosa volt, de jelentős magyar kisebbség is élt itt. Ebben az évben nyílt meg iskolája is. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték, így 1922-ben Burgenland része lett. 1924-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. Felsőbeledet 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 1993. január 1-jén népszavazással elszakadt Monyorókeréktől Alsóbeleddel együtt Beled néven önálló község lett. 2001-ben Felsőbeleden 207 lakos élt.

További információk

• Beled hivatalos oldala
• Beled a dél-burgenlandi települések portálján
• Geomix.at Archiválva 2011. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Várszentmiklós honlapja
• A burgenlandi települések történeti lexikona

Jegyzetek

1. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
2. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye