Mai cikkünkben a Ferganai-medence lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez egy olyan téma, amely világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg, akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. A Ferganai-medence az idők során kutatások, viták és viták tárgya volt, így rendkívül érdekes témává vált, és érdemes részletesen megvizsgálni. Ebben a cikkben a Ferganai-medence különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről az izgalmas témáról.
| Ferganai-medence | |
| Elhelyezkedés | |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22 000 km² |
| Folyóvizek | Szir-darja |
| Térkép | |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fergánai-medence témájú médiaállományokat. | |
A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy (üzbégül: Farg‘ona vodiysi, kirgizül: Фергана өрөөнү, tádzsikul: водии Фaрғонa, oroszul: Ферганская долина , perzsául: دشت فرغانه ) régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Közép-Ázsia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott régiója.

A nyugatról nyitott, 110 km széles medence 300 km hosszan nyúlik kelet-nyugati irányban. Délről az Alaj határolja, északnyugatról a Csatkal-hegység.
Legfontosabb része egy 400–500 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, délnyugati irányba nyíló völgy. Termékenységét a völgy a Narin és a Kara-darja folyóknak köszönheti, amelyek itt találkoznak, Namangan közelében. létrehozva a Szir-darja folyót. A patakok nagy mennyiségű homokot hordanak le a hegyekből és ezt a folyók, különösen a Szir-darja szétteríti folyása mentén.
A völgy éghajlata száraz és meleg. Márciusban a hőmérséklet eléri a 20 °C-ot, majd a nyári hónapokra 35 °C-ra kúszik fel. Az áprilist követő öt hónapban nem esik az eső és csak októberben van újra csapadék. Decemberben és januárban havazik és fagy és a hőmérséklet -20 °C-ig süllyedhet.

Kr. e. 329-ben Nagy Sándor Alexandria Eszkháte („a legtávolabbi Alexandria”) néven alapított várost a Fergánai-völgy délnyugati részén, a Szir-darja partján, a mai Hudzsand városnál.
250 után a városnak valószínűleg kapcsolatai voltak a baktriai központú Görög-Baktriai Királysággal, különösen miután I. Euthüdémosz görög-baktriai király kiterjesztette hatalmát a Szogdföldre is. Kr. e. 220 környékéig a görög-baktriai seregek a hszincsiangi Kasgarig és Ürümcsiig hatolhattak. Ha így volt, ez volt a nyugati kultúra és Kína első ismert érintkezése. A Tien-san hegységtől északra, Kína határvidékén görög katonák számos korabeli ábrázolására bukkantak, ezeket ma Ürümcsi múzeuma őrzi.
Erre haladt a selyemút.
| Település | Ország | Lakosság (fő) |
|---|---|---|
| Andizsán | Üzbegisztán | 403 900 (2014) |
| Dzsalalabad | Kirgizisztán | 109 200 (2019) |
| Fergana | Üzbegisztán | 264 900 (2014) |
| Hudzsand | Tádzsikisztán | 181 600 (2019) |
| Kokand | Üzbegisztán | 254 700 (2020) |
| Konibodom | Tádzsikisztán | 211 100 (2020) |
| Margilan | Üzbegisztán | 215 400 (2014) |
| Namangan | Üzbegisztán | 484 921 (2019) |
| Os | Kirgizisztán | 299 500 (2019) |
| Özgön | Kirgizisztán | 49 410 (2009) |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Fergana Valley című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.