Mai cikkünkben a Fodor Pál (történész) témakörben fogunk elmélyülni, egy olyan releváns témában, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Ebben a szövegben a Fodor Pál (történész) különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elmerülünk történetében, feltárjuk a következményeit a különböző területeken, és elgondolkodunk a jelenlegi kontextusban való fontosságán. A Fodor Pál (történész) egy izgalmas téma, amely megérdemli, hogy különböző nézőpontokból foglalkozzunk, ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a kérdésről. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző felfedezésen!
Fodor Pál | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1955. február 3. (69 éves) Aszófő |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | történész, turkológus |
Kitüntetései | Széchenyi-díj (2019) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fodor Pál (Aszófő, 1955. február 3.–) Széchenyi-díjas magyar turkológus, történész. 2023-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
2007-ben szerezte meg az MTA doktora címet. 1992 óta az MTA Történettudományi Intézet (2012-től: MTA BTK Történettudományi Intézet) kutatója, 2012-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és az MTA BTK Történettudományi Intézet igazgatója. Szakterülete az Oszmán Birodalom 14–17. századi története, ezen belül különösen az oszmán állam kialakulása, társadalmi és katonai szervezete, az oszmán politikai gondolkodás és államideológia, továbbá a magyarországi török hódítás és berendezkedés.
1979 óta jelennek meg a turkológia és a történettudomány rangos hazai és nemzetközi folyóirataiban és gyűjteményes köteteiben publikációi, amelyek száma meghaladja a 200-at (köztük 8 önálló kötet). Munkásságát a filológiai és történeti kérdések egyidejű vizsgálata és ennek következtében az interdiszciplinaritás jellemzi. Fontosabb munkái: a törökkel való kiegyezés lehetőségének historiográfiai illúziójával leszámoló és az oszmánok európai politikáját elemző monográfiái (Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991; The Unbearable Weight of Empire. The Ottomans and Central Europe – A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566). Budapest, 2015), valamint 2006-ban megvédett MTA doktori disszertációja (Vállalkozásra kényszerítve. Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16–17. század fordulóján. Budapest, 2006.), mely meggyőzően bizonyította, hogy azok a 16–17. század fordulója körüli változások az Oszmán Birodalom pénzügyi és igazgatási rendszerében, amelyeket a korábbi nemzetközi irodalom válságjelenségekként értékelt, valójában egy átfogó reformpolitika elemei voltak.
Nevéhez fűződik egy oszmán katonai intézmény felfedezése (The Way of a Seljuq Institution to Hungary: the cerehor. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 38:3 367–399.), az oszmán fejedelmi tükröket elemző írását pedig alapműként értékelik a nemzetközi szakirodalomban (State and Society, Crisis and Reform, in the 15th–17th Century Ottoman Mirror for Princes. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 40:2–3 217–240.). Tudományos teljesítményét nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakmai közvélemény is elismeri: ez utóbbit jelzi a több mint 1000 tételt számláló hivatkozási listáján belül a külföldi hivatkozások szembetűnően magas aránya, kiterjedt szerkesztői munkássága nemzetközi szakmai folyóiratokban, meghívása a The Cambridge History of Turkey szerzőgárdájába (Ottoman Warfare, 1300–1453. In: The Cambridge History of Turkey. Volume I. Byzantium to Turkey, 1071–1453. Ed. by Kate Fleet. Cambridge, 2009, 192–226.), valamint jelentős számú nemzetközi publikációja, amelyek közül kiemelésre méltó válogatott tanulmányainak törökországi kiadása (In Quest of the Golden Apple. Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in the Ottoman Empire. Istanbul, Isis, 2000, 304 old.). A tudományos munka mellett tevékeny szerepet vállal a szakmai közélet különböző testületeiben. Munkásságát több szakmai és állami díjjal, kitüntetéssel ismerték el.