A mai világban a Franklin Pierce a társadalom széles köre számára releváns és érdekes témává vált. Akár a populáris kultúrára, a politikára, a technológiára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Franklin Pierce-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Az évek során a Franklin Pierce vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt, sokféle véleményt és nézőpontot generálva, amelyek tükrözik a téma összetettségét és fontosságát. Ebben a cikkben a Franklin Pierce különböző oldalait és a modern élet különböző területeire gyakorolt hatását tárjuk fel, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely ma is aktuális.
Franklin Pierce | |
Az Amerikai Egyesült Államok 14. elnöke | |
Hivatali idő 1853. március 4. – 1857. március 4. | |
Alelnök(ök) | William R. King (1853) Nem volt (1853-1857) |
Előd | Millard Fillmore |
Utód | James Buchanan |
Katonai pályafutása | |
Csatái | mexikói–amerikai háború |
Született | 1804. november 23. Hillsborough, New Hampshire |
Elhunyt | 1869. október 8. (64 évesen) Concord, New Hampshire |
Sírhely | Old North Cemetery |
Párt | Demokrata Párt |
Szülei | Anna Kendrick Pierce Benjamin Pierce |
Házastársa | Jane Appleton Pierce |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | ügyvéd |
Iskolái |
|
Halál oka | májzsugor |
Vallás | episzkopális |
Franklin Pierce aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franklin Pierce témájú médiaállományokat. |
Franklin Pierce (Hillsborough, New Hampshire, 1804. november 23. – Concord, New Hampshire, 1869. október 8.) az Amerikai Egyesült Államok 14. elnöke.
A Bowdoin College-ban tanult. Ügyvédként telepedett meg szülővárosában, és már 1829-ben New Hampshire állam törvényhozó testületének tagja, majd elnöke lett. 1833-ban beválasztották a kongresszusba, ahol Pierce nemsokára mint a demokrata párt egyik kiváló tagja szerepelt. 1837-től 1842-ig a szenátus tagja volt. Az 1852-es demokratikus elnökválasztó gyülekezet Pierce-t elnöknek jelölte, és az 1852 decemberi választás alkalmával meg is választották. 1853. március 4-én ünnepélyesen beiktatták hivatalába, de nem felelt meg a várakozásoknak. Elnökségét a külfölddel való folytonos viszályok jellemezték.
Elődje: Millard Fillmore |
|
Utódja: James Buchanan |