Fred Haise
A modern világban a Fred Haise egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Legyen szó kulturális, tudományos, technológiai vagy társadalmi szféráról, a Fred Haise nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Hatása nemcsak az emberek mindennapi életében volt érezhető, hanem a szervezetek és vállalatok működésének előtte és utána is megmutatkozott. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fred Haise hatását különböző kontextusokban, elemezve a társadalomra gyakorolt hatásait, és áttekintést nyújtunk a jelenben és a jövőbeni relevanciáról.
| Fred Haise | |
 | |
| Született | 1933. november 14. (90 éves) Biloxi |
| Gyermekei | Mary Haise |
| Iskolái |
|
| Rendfokozat | százados |
| Űrben töltött idő | 8574 perc |
| Repülések | Apollo–13 |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fred Haise témájú médiaállományokat. | |
Fred Wallace Haise (Biloxi, Mississippi, 1933. november 14. –) amerikai űrhajós
Életpálya
A haditengerészeti repülőfőiskola elvégzését követően 1954-től repülőtiszt. 1959-től a NASA kötelékében berepülőpilóta. 1966. április 4-től az ötödik amerikai csoport tagjaként kezdte meg az űrhajóskiképzést. Összesen 5 napot, 22 órát és 54 percet töltött a világűrben. 1979. június 29-én leszerelt a NASA űrhajóskötelékéből és az Apollo-holdkompot gyártó Grumman Aerospace vállalat egyik alelnöke lett.
Repülések
(zárójelben a repülés dátuma)
- Apollo–13 (1970. április 11. – 1970. április 17.)
- Enterprise (1977-ben öt alkalommal)
Apollo–13
Az Apollo–13 célja a Holdon való leszállás a 80 km átmérőjű Fra Mauro kráterben. A háromtagú legénység (James Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta) küldetése meghiúsult, mert a küldetés harmadik napján, 321.860 kilométerre a Földtől robbanás történt az űrhajó műszaki egységében. Az Apollo a Holdat megkerülve sikeresen visszatért a Földre.
Tartalék személyzet
Apollo–8
Haise az Apollo–8, az első, Holdat elérő űrhajó tartalék holdkomppilótája 1968 decemberében.
Apollo–11
Haise az Apollo–11 tartalék holdkomppilótája 1969 júliusában. Ha Edwin Aldrin valamilyen oknál fogva nem repülhetett volna, Haise lett volna a második ember, aki egy másik égitest felszínére lép.
Apollo–16
Haise volt az Apollo–16 tartalék parancsnoka 1972 áprilisában. A NASA-nál alkalmazott legénységválogatási szabályok szerint a nyolcadik holdra szálló küldetés, az Apollo–19 legénysége az Apollo–16 tartalékai lettek volna. Az Apollo–17 utáni holdra szállásokat viszont törölték.
Berepülőpilóta
Space Shuttle
Az Enterprise űrrepülőgép az első, amelyet a NASA megépített. Űrrepülésre nem volt alkalmas, csupán az STS-rendszer kipróbálására szánták; hajtómű és hővédőpajzs nélkül készült. Az emberes repülési/landolási teszteken kétfős legénység irányította a járművet, a nyolc repülésből négy alkalommal a Fred Haise – Gordon Fullerton páros.
A második orbitális Space Shuttle repülés (Haise és Fullerton) az eredeti tervek szerint még 1979-ben indult volna a Skylab űrállomás magasabb pályára emelése céljából. A küldetést törölték, az első űrrepülőgép a csúszások miatt csak 1981-ben startolhatott (A Skylab 1979 júniusában lezuhant).
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Fred Wallace Haise. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
- Fred Wallace Haise. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
- Fred Wallace Haise. windows2universe.org. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
- ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)