A mai világban a Friedrich Georg Wilhelm von Struve olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a jelenre gyakorolt hatása miatt, a Friedrich Georg Wilhelm von Struve olyan téma, amely több közönség kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Friedrich Georg Wilhelm von Struve tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Friedrich Georg Wilhelm von Struve különböző aspektusait, eredetétől a kortárs világban való relevanciájáig, hogy teljes és részletes áttekintést adjunk erről az izgalmas témáról.
Friedrich Georg Wilhelm von Struve | |
Született | 1793. április 15. Altona |
Elhunyt | 1864. november 23. (71 évesen) Pulkovo Szentpétervár |
Állampolgársága | orosz |
Nemzetisége | német |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Jacob Struve |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | A Pulkovói Obszervatórium temetője |
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Georg Wilhelm von Struve témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Friedrich Georg Wilhelm von Struve (Altona, 1793. április 15. – Pulkovo , Szentpétervár, 1864. november 23.) német csillagász, földmérő.
Legfontosabb tudományos eredményei a kettőscsillagok katalógusa és a róla elnevezett földmérő vonal, amely mentén háromszögelési technikával igyekezett pontosan meghatározni a Föld nagyságát és formáját – mennyire is horpadt a (Föld)gömb.
Jacob Struve fiaként született a holsteini Altonában. 1808-ban 15 évesen kezdte tanulmányait a Tartui (akkor Dorpat) Egyetemen. 1813-ban végzett. 1813 és 1818 között csillagászként dolgozott a Tartui Csillagászati Obszervatóriumban. 1818-ban nevezték ki Tartui Egyetem asztronómia professzorává.
1839-ben távozott Tartuból, hogy elfoglalja az 1839. augusztus 19-én megnyitott Pulkovói Obszervatórium igazgatói székét. Struve 1816-ban a Tartui egyetem beosztott oktatójaként kezdte el a mérési munkálatokat, a később róla elnevezett Struve földmérő vonal mentén. 1855-ben a Szentpétervári Akadémia tagjaként mint a Pulkovói Obszervatórium igazgatója fejezte azokat be.
Csillagászként a kettőscsillagok megfigyelésével foglalkozott. Első katalógusa 1827-ben jelent meg, ami 3134 kettőscsillagot tartalmazott. Ezeknek kb. két harmadát Struve fedezte fel.
1847-ben a Tejutat vizsgálva jelentetett meg cikket a fény csillagközi térben történő abszorpciójáról, ezt a sejtését 1930-ban bizonyították.
Az első házasságból, Emilie Walllal (1796–1834), 12 gyermek született. Köztük: Otto Struve (1819–1905) csillagász, Heinrich Struve (1822–1908) vegyész, Bernhard Struve (1827–1889) pedig politikus lett. A Johanna Bartelsszel (1807–1867) kötött második házasságból (1807–1867) hat gyermek született, köztük: Karl von Struve , orosz diplomata, 1873 és 1905 között követ Tokióban, Washingtonban és Hágában.
Megkapta a Royal Society érmét és a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme kitüntetést is.
Jules Verne Három orosz és három angol kalandjai regényében az egyik főszereplő alakját Friedrich Georg Wilhelm von Struve-ról mintázta, a földmérés fejlődését is bemutató regényben a Struve földmérő vonalról számos említést tesz.