A G77 témája tudósok, kutatók és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Hatása számos területen érezhető volt, a tudománytól és a technológiától a politikáig és a populáris kultúráig. Az évek során vitatéma lett, ellentmondó véleményeket és vitatott elméleteket generálva. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a G77-et, és feltárjuk a mai világra gyakorolt hatásait. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elmélyülünk a G77 lenyűgöző világában, és felfedezzük, hogyan alakította a körülöttünk lévő világról alkotott felfogásunkat és megértésenket.
G77 csoport | |
Alapítva | 1964 |
Székhely | ENSZ-székház |
Tagság | 135 tagország |
A G77 csoport weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz G77 csoport témájú médiaállományokat. |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 77-es csoportja ( G77) 135 fejlődő országból álló koalíció, amelynek célja, hogy előmozdítsa tagjainak kollektív gazdasági érdekeit. A csoport közös és a csoport céljaival összhangban eredményesebb tárgyalási pozíciót kíván biztosítani a résztvevő országok számára az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szervezet központja a svájci Genfben található. A csoport nevét az alapításkori 77 országról kapta. Az alapítást követően a csoporto folyamatosan bővölt, a szervezet 2023-ban 135 tagot számlált. A szervezet elnöki posztját 2024-ben Uganda tölti be.
A csoportot alapítása 1964. június 15-re datálható, amikor is 77 el nem kötelezett ország közösen kiadta a „Hetvenhét Ország Közös Nyilatkozatát” az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján (UNCTAD). Az csoport első találkozójára 1967-ben Algírban került sor, ahol elfogadták az Algíri Chartát. A G77-es csoportnak irodái működnek Genfben (ENSZ), Rómában (FAO), Bécsben (ENSZ Iparfejlesztési Szervezete), Párizsban (UNESCO) és Nairobiban (ENSZ Környezetvédelmi Programja).
A csoport céljai között volt tudható az apartheid elleni közös fellépés, illetve a globális katonai leszerelések előmozdítása. A csoport támogatólag lépett fel az úgynevezett Új Nemzetközi Gazdasági Rend (New International Economic Order) tervezetét illetőleg is.
Környezetvédelmi kérdésekben a G77 álláspontja az, hogy az üvegháztartású gázok kibocsátásáért elsődlegesen a fejlett országokat terheli történelmi felelősség. A G77 ezzel fel kívánják hívni a figyelmet a fejlődő és fejlett országok egy főre jutó kibocsátásának különbségére is. Ennek eredményeként a G77-ek gyakran ellenállnak az országaikat érintő kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelező előírásoknak. A G77-et rendszeresen bírálatok érik bizonyos fenntarthatósági vállalások nyílt ellenzése miatt. A csoport azonban a környezetvédelmi célokat másodlagosnak tartja a gazdasági fejlődés, illetve a szegénység felszámolására irányuló törekvésekkel szemben. A G77 ezzel szemben a gazdagabb nemzetekkel szemben fogalmazott meg kritikát, amiért azok nem fordítottak kellő figyelmet a szegénység felszámolására például az ENSZ 1992-es rioi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáján.
2023-ban a csoport a tagjai között tudhatta az ENSZ összes tagállamát (az ENSZ-megfigyelő Palesztina államot is beleértve), a következő országok kivételével:
A G77 Kínát is a tagjai közé sorolja. Ezzel együtt habár a kínai kormány következetes politikai támogatást nyújt a G77-nek, és 1994 óta pénzügyi támogatásban is részesíti a csoportot, de nem tekinti magát a csoport tagjának. Ennek eredményeként a G77 hivatalos nyilatkozatai esetén a G77 és Kína elnevezést használják.
A következő lista megmutatja, hogy mikor mely ország adta a G77 csoport elnökségét:
Presiding country | Year |
---|---|
India | 1970–71 |
Peru | 1971–72 |
Egyiptom | 1972–73 |
Irán | 1973–74 |
Mexikó | 1974–75 |
Madagaszkár | 1975–76 |
Pakisztán | 1976–77 |
Jamaica | 1977–78 |
Tunézia | 1978–79 |
India | 1979–80 |
Venezuela | 1980–81 |
Algéria | 1981–82 |
Banglades | 1982–83 |
Mexikó | 1983–84 |
Egyiptom | 1984–85 |
Jugoszlávia | 1985–86 |
Guatemala | 1987 |
Tunézia | 1988 |
Malajzia | 1989 |
Bolívia | 1990 |
Ghána | 1991 |
Pakisztán | 1992 |
Kolumbia | 1993 |
Algéria | 1994 |
Fülöp-szigetek | 1995 |
Costa Rica | 1996 |
Tanzánia | 1997 |
Indonézia | 1998 |
Guyana | 1999 |
Nigéria | 2000 |
Irán | 2001 |
Venezuela | 2002 |
Marokkó | 2003 |
Katar | 2004 |
Jamaica | 2005 |
Dél-afrikai Köztársaság | 2006 |
Pakisztán | 2007 |
Antigua és Barbuda | 2008 |
Szudán | 2009 |
Jemen | 2010 |
Argentína | 2011 |
Algéria | 2012 |
Fidzsi-szigetek | 2013 |
Bolívia | 2014 |
Dél-afrikai Köztársaság | 2015 |
Thaiföld | 2016 |
Ecuador | 2017 |
Egyiptom | 2018 |
Palesztina | 2019 |
Guyana | 2020 |
Guinea | 2021 |
Pakisztán | 2022 |
Kuba | 2023 |
Uganda | 2024 |
A G24 egy a G77 kapcsolódó csoport, amely 1971-ben jött létre, hogy összehangolja a fejlődő országok álláspontját és támogassa érdekérvényesítő képességét a nemzetközi monetáris és fejlesztésfinanszírozási kérdésekben. A G24 minden tagja tagja a G77-nek is.
Ez a lap részben vagy egészben az angol nyelvű Group of 77 Wikipédia cikk fordításán alapul.
<ref>
címke, „:0” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>