Mai cikkünkben a Etiópia-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Etiópia sok embert érint életük különböző területein, legyen szó személyes, szakmai vagy akár társadalmi szinten. Ez egy olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elemzésünket, hiszen hatása jelentős lehet mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Etiópia különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a következményeiig, beleértve a lehetséges megoldásokat vagy a kezelés módjait. Reméljük, hogy ez a cikk mélyebb betekintést nyújt a Etiópia-be, és segít jobban megérteni a relevanciáját a mai társadalomban.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az idegen nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott átírási szabályok szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Legalább kilencven etnikai csoportjával és nyelvével egy soknemzetiségű állam és egyben a világ legnépesebb, tengerparttal nem rendelkező országa.
Népessége nagyon gyorsan növekszik, 2023. szeptemberi 127 millió fős népességével a Földön a 11. legnépesebb, Afrikában pedig Nigéria után a 2. legnépesebb állam.
A 21. században a gazdasága nagyarányú növekedésnek indult, de még mindig egyike a legszegényebb és legkevésbé fejlett országoknak. Ennek ellenére feltörekvő hatalomként is számon tartják.
Neve
Az ókortól 1941-ig leginkább Abesszíniának hívták.
Mai neve a görögΑιθιοπίαlatinosított változata (Aethiopia, Ethiopia), amely a görögΑιθίοψ összetett szóból származik. Az αιθω + οπψ alkotóelemek jelentése: aithó = „égni, égek”, ópsz = „arc”, így az együttes jelentésük „égett vagy napsütött arc”, vagyis „ember napsütötte arccal”.
Hérodotosz ókori görög történész az elnevezést AfrikaSzaharától délre eső részeire használta, amelyeket akkoriban az Ecumenén (lakható világ) belül ismertek.
Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa Lesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik.
Központi részét egy hatalmas fennsík, az ún. Etióp-magasföld uralja és amelyet a Nagy-hasadékvölgy oszt ketté. A fennsík magassága átlagosan 1500–3000 m tszfm., amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Az egész masszívumot mély szakadékokkal tagolt hegygerincek és folyóvölgyek jellemzik, főként az északi részen.
Az ország legmagasabb hegyei: a Simien-hegységben vannak: Rász-Dasen (4620 m, Afrika 4. legmagasabb csúcsa), Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Az országban több vulkán ma is működik.
Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 m magasan fekszik.
Az Etióp-magasföld egy részlete, háttérben a Ras DashanA Simien Nemzeti Park egy részeSimien-hegységJellemző tájkép az ország északi részén, Tigré állambanWondo GenetTájkép Addis Zemen és Gondar közöttA Danakil félsivatagaFélsivatagi tájkép, OromiaVulkánok a Danakil-mélyföldön (Erta Ale)A Kék-Nílus egy vízeséseA Simien-hegység egy vízeséseWonchi-tóAz Omo völgyének felső része
Vízrajz
Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is.
Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.
Éghajlat
Az ország teljes egészében a trópusokon fekszik, de az Egyenlítőhöz való közelségét ellensúlyozza a domborzat. Az időjárás általában napos és száraz. A csapadék mennyisége délről észak felé csökken, mennyisége és eloszlása azonban résztájanként változó. Rövid esőzések előfordulnak februártól áprilisig, a nagy esőzések pedig június közepétől szeptember közepéig. Míg délen e kétszakaszos esőzések jellemzőek, északon már csak a nyári félév 4–6 hónapában van csapadék.
Az ország túlnyomó részén az éghajlat jellegzetes magassági övezetekbe rendeződik, ez alapján az éghajlata 3 zónára osztható:
1800 méter alatt van a trópusi forró éghajlat területe, az úgynevezett kolla öv. Az alacsonyabb részeken minden hónap középhőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
1800 és 2500 m között van a meleg-mérsékelt öv, a vojna dega. Az állandó tavasz birodalma ez, ahol az évi középhőmérséklet 15–19 °C.
2500 m felett van a hűvös-hideg zóna, a dega. Itt az év bármely szakában hajnali fagyok is előfordulhatnak.
Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. Az ország hegyvidékein 2500 mm is előfordul.
Etiópiában az afrikai kontinens szinte valamennyi vegetációtípusa megtalálható. A „kolla” övben – főként az Etióp-magasföld nyugati lejtőin és a mélyen bevágódott folyóvölgyekben – a trópusi esőerdő kelet-afrikai változata fejlődött ki. A kevesebb csapadékot kapó területeken a szavannák, ligetes, fás-füves puszták uralkodnak. A „vojna dega” öv fennsíkjait egykor hegyi erdők és szavannák borították. A nedvesebb erdők cserjeszintjéből, Kaffa (ma Kefa) régióból származik (és vadon ma is terem) a kávéfajták őse, az arab kávécserje.
A több évezred óta folytatott földművelés az eredeti növényzet nagy részét kipusztította. Csak foltokban maradtak fenn fás-füves pusztaságok. A „dega” öv a nagy kiterjedésű legelők birodalma.
Állatvilága tipikusan afrikai, kelet-afrikai, a jellegzetes patásokkal és ragadozókkal. A főemlősök közül előfordul a törpe fülesmaki, a brazza cerkóf, a nyílt szavannák jellegzetes állata a huszármajom, a kutyafejű, illetve a galléros pávián stb. Sok ragadozó él itt: a macskafélék közül előfordul a gepárd, az oroszlán, a leopárd, a sivatagi hiúz, a cibetmacskafélék sok faja, a hiénafélék közül három faj. A páratlanujjú patások közül a vadszamár, a síkvidéki és a Grevy-zebra. A párosujjú patások jellegzetes képviselői a folyami disznó, a tehénantilop, a Grant-gazella, a homoki gazella, a Thomson-gazella. A nagy testű szarvasmarhafélék közül a kafferbivaly, a jávorantilop, a nagy- és kiskudu. Madárvilága szintén gazdag: strucc, kis flamingó, pirosszemű réce, karvalykeselyű, pelikán, koronás sas stb.
Az Etiópiát érintő fő környezeti problémák a talajerózió és a talajromlás, az erdőirtás és az erdőpusztulás, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése és a különböző típusú emberi szennyezések.
Bár a biodiverzitást elméletileg számos nemzeti park és más terület védi, az ország politikai és gazdasági helyzete miatt az élővilág helyzete törékeny. Az emberi tevékenység, a kiterjedt erdőirtás és az intenzív orvvadászat károsítja a biológiai sokféleség megőrzését.
A 20. század elején Etiópia területének 35%-át borították fák, de 100 év múlva, a 21. század elejére ennek töredéke maradt.
Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a 6. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremtenie, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. Az ezt követő időszakhoz kapcsolódik a kora-újkori Etióp Birodalom virágkora, nagyszabású infrastrukturális beruházások valósultak meg és felépült a királyi palotakomplexum, a Fasil Ghebbi is. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett, 1858-ig. A 19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait, és ahhoz is volt elég ereje, hogy az Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.
Az első világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták az abesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását. 1935-ben indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) elfoglalták Etiópiát, és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket a britek űzték el, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.
Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.
1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak, de a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni. A Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, így végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.
Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.
Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.
2018 júliusában békét kötött Eritreával.
2020-ban, az észak-etiópiai Tigrében háború robbant ki a kormány és a Tigré Népi Felszabadítási Front között. A konfliktus több százezezer ember életét követelte és humanitárius válságot idézett elő. A térségben éhínség tombolt és milliókat (különösen gyerekeket) fenyegetett éhhalál (ennek veszélye még most is fennáll). A háborúba Etiópia oldalán Eritrea is beavatkozott, mivel annak területén is jelentős tigrinya nemzetiségű lakosság él, akik támogatják a tigréi felkelőket. A háborút végül 2023 elejére megegyezéssel zárták a felek.
Államszervezet és közigazgatás
A pénzügyminisztérium épülete Addisz-Abebában
Alkotmány, államforma
1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császárHailé Szelasszié volt. Akkor katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett.
1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt1995-ben fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. Parlamentje kétkamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet, amelyet öt évre választanak meg.
Az etióp hadseregről gyakran azt mondják, hogy a környező államok közül a legerősebb és az afrikai kontinens öt legerősebb hadserege közé tartozik. A GFP 2023-ban (Egyiptom, Algéria, Dél-Afrika és Nigéria mögött) a világ 49. legerősebb hadseregének sorolta be.
Addisz-Abeba, Churchill útUtcakép egy vidéki településről Ogaden régióbanÉletkép az ország déli részéről, Omo folyó völgyeDaró törzsi asszonyokEtióp fiatalok GondarbanLányok Afar régiójában (ÉK-Etiópia)Emberek Tigré (Tigray) államban (Észak-Etiópia)Oromók mosnakHamar törzsi táncosok (DNy-Etiópia)Etióp ortodox keresztény templomKeresztény templom, Awassa
Népsűrűségi térkép
Általános adatok
Az ország népessége robbanásszerűen növekszik. Az 1950-es évek vége óta hatszorozódott.
Az ország becsült népessége 2023 szeptemberében mintegy 127 millió fő, ezzel (2023-ban) a 11. legnépesebb ország a Földön.
Az évi növekedés 1984 és 1994 között 2,8%, 1994 és 2007 között pedig 2,6%-os volt, amivel Etiópia a leggyorsabban növekvő népességű országok közé tartozik.
A természetes szaporodás mértéke egy 2009-es becslés alapján kimagasló: 32‰ (a nyolcadik legnagyobb). Ennek fő oka, hogy a születési arányszám nagyon magas: 44‰ körüli (a hetedik legmagasabb érték), a termékenységi mutató pedig egy nőre átlagosan 6,1 szülést jelez. A halálozások aránya 12‰.
Etiópia népességének növekedése
Év
Népesség (millióban)
1960
22 M
1970
28 M
1980
35 M
1990
48 M
2000
66 M
2010
87 M
2020
112 M
2023 szept.
127 M
2023-ban az átlagos népsűrűség 127 fő/km², az Etióp-magasföld esetében ennek két-háromszorosa, a keleti országrészé kb. negyede.
Az országban nagyon sok a fiatal: 2023-ban az átlagéletkor 18,8 év.
A 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A legmagasabb réteget az Etióp-magasföld északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik (pl. a tigrék) képviselik. A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű oromók (gallák) vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területeken szomáliak és afarok, a szudáni határ mentén pedig kisebb negrid népek.
Korábban az amhara volt a szövetségi kormány egyetlen munkanyelve, de az 1994-es alkotmány hatályba lépése óta elvesztette egyetlen hivatalos nyelvi státuszát.
Az oromók egy része, a teljes szomáli lakosság, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői (a teljes lakosság 33,9%-a).
Hagyományos (törzsi), illetve más vallású vagy vallástalan a lakosság 3,3%-a volt a 2007-es népszámláláskor.
Szociális rendszer
Gazdaság
A Kereskedelmi Bank egy épülete a fővárosbanFöldművesekKávészemekPiackép, Dire DawaA főváros üzleti negyede
Általános adatok
Etiópia GDP-je 2009-ben vásárlóerő-paritás alapján 76,7 milliárd, folyó áron számolva 34,3 milliárd dollár volt. A GDP növekedése jelentős: 2007-ben és 2008-ban több mint 11%, 2009-ben 8%, amivel az országok között a negyedik helyet szerezte meg.
A gyors növekedés ellenére azonban Etiópia még ma is Földünk egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GDP összege mindössze 900 USD, amivel a 228 országot tartalmazó listán a 213-ik helyen található.
Adósságállománya eléri a GDP 32%-át, amitből 12% a külső adósság (4,2 milliárd dollár).
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 8,2%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ hat leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.
A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett katcserje következik.
Az 1800–2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff(Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.
A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.
A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.
A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja, de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.
Etiópia gazdasága a mezőgazdaságon alapul. Ez a szektor adja a GDP 46 és az export 80%-át, miközben a lakosság 80%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaság legfőbb problémáit a szárazság, a túllegeltetés, a talajpusztulás, és az erdőirtás okozzák. Valamennyi ok a túlnépesedésre vezethető vissza. Ezen túl a magas adók és a rendkívül alacsony színvonalú infrastruktúra is megnehezíti a termelést és az értékesítést.
A legfontosabb termesztett növények a következők (2007): kávé (325 800 t), hüvelyesek (1,6 millió t, főleg bab), olajos magvúak (120 000 t), gabonafélék (kukorica 3,3 millió t, búza 2,2 millió t, cirok 2,1 millió t), burgonya (525 000 t), cukornád (1,1 millió t) és zöldségfélék (1,1 millió t).
Az állattenyésztés a lakosság 15%-ának ad megélhetést. Etiópiában van Afrika egyik legnagyobb állatállománya. A legnagyobb számban (2007) szarvasmarhát (43 millió), tyúkféléket (36 millió), juhot (26 millió), kecskét (21 millió), szamarat (4,3 millió) és tevét (2,3 millió) tartanak.
Ipar
Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan, csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. A mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.
A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.
Az ipar részesedése a gazdaságból mindössze 4%, ám ez az utóbbi években némi emelkedést mutatott. Az üzemek túlnyomó többsége Addisz-Abebában koncentrálódik. Az 1990-es évek végén megkezdődött az állami vállalatok magánkézbe adása.
Legfontosabb ágazat az ipar termelési értékének 40%-át adó élelmiszeripar, valamint a textil- és bőripar, melyeknek szerepe az exportban is jelentős.
A nehézipari ágazatok közül egyedül az acélgyártás emelhető ki, melynek termelése a 2003-as 6000 t-ról 2007-re 110 000 t-ra nőtt (ekkor 2008-ra már 350 000 t kapacitás kiépítését tervezték).
A másik említhető modern iparág a cementgyártás, melynek 1,7 millió tonnás termelése a hazai szükségletek 1/3-át fedezi.
Az ország energiahordozókban szegény, az energiatermelés 90%-át vízerőművek adják. A beépített vízerőművi kapacitás 2007-ben 650 MW volt, melyet további fejlesztésekkel duplájára terveztek emelni.
Export: Kína 17%, USA 16%, Egyesült Arab Emírségek 8%, Szaúd -Arábia 6%, Dél -Korea 5%, Németország 5%
Import: Kína 27%, India 9%, Egyesült Arab Emírségek 9%, Franciaország 9%, Egyesült Királyság 7%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
A közlekedés képekben
A főváros vasútállomásaUtcakép HararbanEgy főút tehenekkelA közlekedés egy módjaA főváros központjának egy útjaEgy távolsági buszUtcakép az Omo völgyének egy településénHagyományos teherszállításBole Nemzetközi Repülőtér terminálja
Közút
Az etióp kormány nagy erőfeszítéseket tett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében, de a 2010-es években az ország úthálózatának jelentős része még nem burkolt és csak a száraz évszakban használható.
Etiópia tengerparttal nem rendelkezik, és Eritreával kötött megállapodás szerint Asseb és Massawa kikötőit használta 1997-ig; az eritreai-etiópiai háború óta azonban (2020-ig) csak Dzsibuti és a szomáliai Berbera kikötőjét használta.
Légi
2005-ben becslések szerint 84 repülőtér volt, amelyek közül azonban csak 14-en voltak burkolt futópályák. (2017-ben már 17-en.) Az ország fő légi kapuja a főváros melletti Bole nemzetközi repülőtér.
Hagyományosan a női szerephez tartoznak a háztartási munkák és a gyermeknevelés, ezen kívül a tűzifa és az ivóvíz beszerzése, míg a férfi szerephez a házon kívüli munkák, a földművelés. A házasodási szokások etnikai csoportonként változnak. A vallás a legtöbb etióp számára fontos dolog. A népesség megoszlik a keresztény és az iszlám hitvallók között.
A társadalom nem ismeri el a homoszexualitást és a leszbikusságot, ezek nyilvánosság elé tárását elítélik és büntetik. A körülményektől függően ez jelenthet spontán testi bántalmazást, vagy a törvények általi ítéletet is, ami lehet több hét vagy akár több év is.
Az Omo-völgyi Szurma törzs asszonyai agyagkorongot viselnek kilyukasztott alsó ajkukban és fülcimpájukban
Kultúra képekben
Az Etióp Ortodox Egyház egy papja jellemző keresztekkelBegena, pengetős, hagyományos hangszerA nyugat-etiópiai Berta törzs esküvői fúvósaiKebero (hangszer - dob)Kalimba (hüvelyujj-zongora) a szurma (suri) törzsnélLalibela egy sziklatemplomaAkszúm romjaiEgy asszony kávét készítVárosi Habesha asszonyokAsszonyokAz Omo-völgy Hamar törzsének asszonyaiMurszi törzs tagjaiJómódú családból származó oromo törzsi gyerekekVárosi iskolásokBanna törzsMecset Bahir Dar-banKeresztény templom a hívőkkel TurmibanEsküvőMenyasszony Tigray tartománybanKézműves tárgy az etióp ortodox papok ábrázolásával
Oktatási rendszer
Az oktatást évezredeken keresztül az Etióp Ortodox Egyház irányította. A világi oktatás a 20. század elején indult meg. 1974 előtt a népesség 90%-a írástudatlan volt, csak a forradalom után indult meg az oktatási rendszer kiterjesztése a vidéki térségekre, így 2000-ben a lakosságnak már csak kb. 60%-a volt írástudatlan. Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami a nemek között nagy eltérést mutatott: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.
Az oktatás részesedése a GDP-ből 1992-ben 13%, 1999-ben 4,6%, 2006-ban pedig 6% volt.
A közoktatás 12 évre terjed ki: az általános iskola 6, az alsó középiskola 4, a felső középiskola pedig 2 évig tart. Ezek elvégzése után lehet beiratkozni a kb. 130 főiskola és egyetem valamelyikére. A közoktatás 12 évfolyamán 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskolázási arány 2004-ben 93,4% volt.
A modern etióp zene egyik leghíresebb alakja Mahmoud Ahmed, aki az 1980-as években adta ki s európai barátainak ajándékozta Ere Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.
Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst.
Az etióp konyha leghíresebb étele az indzsera. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik (kizárólag jobb kézzel), a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabbal könnyen meg lehessen fogni, ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa).
A legnépszerűbb etióp étel a vot(wd) (angol írásmóddal: wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel, amelyet csirkéből, marhahúsból, bárányból, különféle zöldségekből és fűszerekből készíthetnek.
Turizmus
A főváros látványa a Sheraton Hotelből
Főbb látnivalók
Ünnepi öltözetben lévő diakónusok a Timkat ünnepi körmenetben (2020. január 19., Washington, D.C., USA)
Lalibela sziklába vájt templomai – A teljes egészében sziklából faragott, ma is működő templomok nagyok, művészileg kifinomultak és többnyire kiváló állapotban vannak.
Simien Nemzeti Park – A Simien-hegységben a mély kanyonok és a bizarrul csipkézett hegyek félelmetes tájat formálnak. A Simien-hegység a természeti világ egyik csodája. Etiópia néhány endemikus vadon élő állatfajának fontos élőhelye. A terület kiváló túrázóhely, de autóval is megközelíthető.
Gondar erődvárosa, a Fasil Ghebbi – A királyi zárda falai féltucatnyi középkori palotát és rengeteg legendát rejtenek. Kívülről békés és hangulatos helyek találhatók, köztük a Fasiladas fürdő, a Kuskuam komplexum és a Debre Berhan Selassie templom, amelyet a legenda szerint egy méhraj mentett meg a fosztogató szudáni dervisektől.
Timkat: a vízkereszt (epifánia) Krisztus megkeresztelkedését ünnepli egy január 19-én kezdődő háromnapos ünneppel. A regáliába öltözött papok mögötti körmenetben a templomi tabotokat (a frigyláda másolatait) Timkat előestéjének délutánján egy közeli vízhez viszik. Másnap reggel a tabotokat sok ének és tánc kíséretében visszaviszik a templomba. Etiópia legszínesebb fesztiválja.
Lac Abbé: A világon semmi más nem hasonlítható a Lac Abbé nagy, tüskés mészkőkéményeihez. A tájat forró források tarkítják, és a fumarolákon a gőz feljön a felszínre. Ezek a szürreálisnak tűnő alakzatok geológiai képződmények, a vulkáni tevékenység és a szélerózió évezredes eredményei.
Bale-hegység vagy Urgoma-hegység: Az etióp farkas a világ legritkább kutyafaja, de a Bale-hegység 4000 méter magasan fekvő Sanetti-fennsíkján szinte garantáltan megtalálható. A farkasok gyakran óriás vakondpatkányokra vadásznak (lásd: csupasz turkáló). A hegyek elsőrangú túracélpontnak számítanak, de Afrika legmagasabb, minden időjárási viszonyok között járható útján keresztül is át lehet haladni rajtuk.
Danakil-mélyföld: Az aktív vulkanikus Danakil-mélyföldön állandó lávató, sárga és narancssárga kénes kőzetek hatalmas mezője található. Ugyanilyen érdekes a szívós afar nép, amely a tűzforró, repedezett síkságon él. Rendszeresen indulnak túrák a mélybe, de az ideutazás nem könnyű az utak, a szolgáltatások és a normális hőmérséklet hiánya miatt. A Danakil-mélyföld barátságtalan, de a felfedezés élménye valódi. Ezt a területet a legjobban egy megbízható utazásszervezővel érdemes meglátogatni.
A magyar konzuli szolgálat az eritreai, a szomáliai, a szudáni és a kenyai határ térségének 50 km-es övezetét, az Etiópia szomáliaiak lakta régiójának területeit (Fik, Degehabur, Gode, Korahe és Warder), valamint a Déli Nemzetek, Nemzetiségek és Népek államban elhelyezkedő Surma Woredát odautazásra nem javasolja.
Etiópia az olimpiákon eddig 38 érmet szerzett (18 arany, 6 ezüst, 14 bronz), mindegyiket atlétikából. Az etióp sportolók mind hosszútávfutásban diadalmaskodtak.
é. sz. 9°, k. h. 40°Koordináták: é. sz. 9°, k. h. 40°
Domborzati térkép
Műholdkép
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg){kind=small}
