Ebben a cikkben a Gyimótfalva témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a kérdésről. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Gyimótfalva különböző aspektusait, elemezve hatását különböző területeken, és mélyen átgondoljuk jelentését és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. A keletkezésétől a fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt hatásán és más releváns témákkal való kapcsolatán keresztül ez a cikk átfogó és gazdagító módon kíván hozzájárulni a Gyimótfalva megismeréséhez és megértéséhez.
Gyimótfalva (Jormannsdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Tarcsafürdő településrésze |
Járás | Tarcsafürdő |
Alapítás éve | 1388 |
Polgármester | Ernst Karner (ÖVP) |
Irányítószám | 7431 |
Körzethívószám | 03353 |
Forgalmi rendszám | OW |
Népesség | |
Teljes népesség | 545 fő |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 354 m |
Terület | 4,36 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyimótfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyimótfalva (németül Jormannsdorf) Tarcsafürdő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Felsőőrtől 6 km-re északra fekszik.
Területe ősidők óta lakott. Határában vaskori sírhalom található.
A mai települést 1388-ban "Gyarmanusfalva" néven említik először. Valószínűleg már a 13. századtól a borostyánkői uradalom részeként a Németújvári grófok birtoka volt. 1388-tól azn uradalommal együtt a Kanizsaiak birtoka, akik gótikus kápolnát építenek itt. 1486-ban az alsó-ausztriai Königsberger családé lett. 1591-ben említik először a Königsbergek itteni udvarházát, a későbbi Batthyány-kastély elődjét. Az uradalmat 1644-ben Batthyány Ádám vásárolta meg. 1701-ben piactartási jogot kapott, mely nagyban elősegítette fejlődését. A Rákóczi-szabadságharc idején többször érte kuruc támadás, majd 1713-ban pestisjárvány pusztított. Az itteni parasztok életét az elviselhetetlen robotterhek is nehezítették.
Fényes Elek szerint " Jormensdorf, (Gyirmótfalva), német falu, Vas vmegyében: 144 kath., 185 ágostai lak. Feje egy uradalomnak, mellyet gr. Batthyáni Ferencz bir, s melly annyira bővelkedik nyulakban, hogy volt esztendő, mellyben az urbéri vadászaton 900 lövetett. Ut. post. Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint " Gyimótfalva, 42 házzal és 314 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Tarcsa. Határában vaskori sírhalom van. Gótikus temploma nagyon régi. A gróf Batthyány-családnak itt régi, érdekes várkastélya van, mely szép, vadregényes park közepén fekszik."
1910-ben 291, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.
Itt született 1717-ben Trattner János Tamás híres bécsi nyomdász.