Hámos György

A mai világban a Hámos György továbbra is nagy érdeklődés és vita téma. A Hámos György fontosságát a történelem során felismerték, és hatása az élet minden területén megmutatkozik. A Hámos György óta ez a téma nagy érdeklődésre tart számot a társadalomban általában, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Hámos György továbbra is releváns kérdés, amely arra ösztönöz bennünket, hogy reflektáljunk és elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Hámos György-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük a hatókörét és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Hámos György
SzületettHolländer Hugó György
1910. június 1.
Budapest
Elhunyt1976. január 9. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiHolländer Hugó
Salamon Jenni
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (35-14-14)

SablonWikidataSegítség

Hámos György, 1930-ig Holländer Hugó György (Budapest, Terézváros, 1910. június 1.Budapest, 1976. január 9.) Kossuth-díjas magyar elbeszélő, forgatókönyvíró, műkritikus, újságíró, humorista.

Életpályája

Holländer Hugó közegészségügyi segédfelügyelő és Salamon Jenni fia. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1932-től a Pester Lloyd újságírója volt. 1933-tól 1942-ig az Új Idők segédszerkesztője volt. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt a Gyergyói-havasokban, illetve a Gyimesekben. 1948–1949 között felelős szerkesztője volt. 1945–1951 között a Budapesti Rendőr-főkapitányság alezredese, majd ezredese volt. 1948–49-ben az Új Idők felelős szerkesztőjének választották. 1951–1953 között az Országos Béketanács munkatársa, majd a Magyar Rendőr című lapot szerkesztette. 1955–1956 között az Irodalmi Újság, 1958-tól pedig a Filmvilág szerkesztőjeként dolgozott. 1957–1968 között öt film forgatókönyvét írta meg. 1964-től az Élet és Irodalom tévékritikusa volt.

Napilapokban, irodalmi lapokban megjelent humoreszkjei széles körben népszerűek voltak. Ironikus jegyzeteivel rendszeresen szerepelt a rádió műsorában.

Filmjei

Művei

  • Aranycsillag (operett, 1950)
  • Négy történet a békéről. Örkény Istvánnal, Palotai Borissal, Sándor Kálmánnal. (Békebizottságok Kiskönyvtára, Budapest, 1951)
  • Harcok és harcosok (riportok, 1952)
  • A nép védelmében (két elbeszélés, 1953)
  • Mici néni két élete (kisregény, 1962)
  • Pótkötettel a halhatatlanságba (cikkek, irodalmi riportok, 1967)
  • Mögöttem állok. Összegyűjtött ürügyeim (karcolatok, humoreszkek, 1968)
  • Van-e viszonya? (kritikák, karcolatok, humoreszkek, 1969)
  • Írásból felmentve (humoreszkek, 1973)
  • Szatírák könyve (válogatott írások, 1973)
  • Mi kell a halhatatlansághoz? (humoreszkek, karcolatok, 1977)
  • Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05919.htm, Hámos György, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. a b Freebase-adatdump. Google
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 123308/1930. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 709. kép 1. karton
  7. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1477/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  8. a b Meghalt Hámos György”, Magyar Nemzet, 1976. január 10., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. november 24.) (magyar nyelvű) 

Források

További információk