Hármasfalu (Ausztria)
A mai világban a Hármasfalu (Ausztria) egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a jövő szempontjából fontos, a Hármasfalu (Ausztria) olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során vitákat váltott ki, változásokat váltott ki, és végtelen számú kutatást és tanulmányt generált különböző tudományterületeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hármasfalu (Ausztria) számos aspektusát, elemezve mindennapi életünk és a társadalom egészére gyakorolt hatását.
| Hármasfalu (Podgoria) | |
 | |
| Felsőpodgoria | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Bándol településrésze |
| Járás | Bándol |
| Polgármester | Richard Omasits |
| Irányítószám | 7463 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hármasfalu (korábbi nevén Podgoria, németül: Podgoria, horvátul: Podgorje) Bándol településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány Felsőőri járásában.
Fekvése
Rohonctól 16 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli oldalán fekszik.
Nevének eredete
Régebbi neve a szláv podgorje ('hegyalja') szóból származik, az újabb pedig arra utal, hogy három korábbi falu összeolvadásával jött létre.
Története
A falu Alsó- és Felsőpodgoria, valamint Parapaticshegy egyesüléséből jött létre. 1906-ban a Podgoria nevet Hármasfalura magyarosították. Alsópodgoriát (Bošnjak Brig) a 17. században a környező falvakból betelepülő horvát telepesek alapították. Korábban csak a Geiger család lakta, innen származik német Geigermeierhof neve. A hegyek alatti Felsőpodgoria (Unterwald, Malo Podgorje) lakosait 1517 és 1547 között az Erdődy család telepítette be Boszniából. Parapaticshegyet (Parapatić Brig) a 16. század második felében a környékről betelepült horvátok alapították, nevét korábbi birtokosáról kapta. A 20. század elején Bándoltelepnek is nevezték.
Vályi András szerint " PODGORIA. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bándolynak szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű."
Fényes Elek szerint " Alsó- és Felső-Podgorje, két egyesitett horvát falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban, 128 kath. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint "Podgoria házainak száma 55, lélekszám 367, lakosai horvát- és német-ajkúak, vallásuk r. kath. Postája Bándoly, távírója Rohoncz."
"PARAPATICS. Falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bándolynak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."
1910-ben 324, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományához csatolták. 1971-ben Bándol része lett.
Külső hivatkozások
- Felsőpodgoria a dél-burgenlandi települések honlapján
- Alsópodgoria a dél-burgenlandi települések honlapján
- Parapaticshegy a dél-burgenlandi települések honlapján
Jegyzetek
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999. ISBN 963913032X
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
