Háromsátor
A mai világban a Háromsátor olyan kérdés, amely egyre fontosabbá és hangsúlyosabbá vált a társadalomban. Az idő múlásával a Háromsátor-nek sikerült megragadnia az emberek széles körének figyelmét és érdeklődését, akik ebben a témában lehetőséget látnak új ötletek felfedezésére, vélemények megvitatására és tapasztalatok megosztására. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Háromsátor a gondolatok és elképzelések sokféleségének találkozási pontjának bizonyult, elősegítve a párbeszédet és a kölcsönös gazdagodást. Ebben az összefüggésben elengedhetetlen, hogy a Háromsátor-et mélyrehatóbban és átgondoltabban kezeljük, hogy megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását.
| Háromsátor (Dreihütten) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Borostyánkő településrésze |
| Járás | Borostyánkő |
| Polgármester | Robert Marth (SPÖ) |
| Irányítószám | 7434 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Terület | 2,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 16° 13′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 17″, k. h. 16° 13′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Háromsátor (németül: Dreihütten) Borostyánkő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
A kőszegi határátkelőtől 26 km-re nyugatra, Borostyánkőtől 3 km-re északnyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.
Története
A települést 1608-ban protestáns német bányászok alapították. 1846-ban mezővárosi rangra emelték. Háromsátor a nemes szerpentinkő egyik feldolgozó és árusítóhelye volt.
Vas vármegye monográfiája szerint "Háromsátor magas hegyen fekvő határszéli német község, Alsó-Ausztria felé. Van 31 háza és 203 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája és távírója Léka. A községben ásványvízforrás van. A borostyánkői uradalomhoz tartozott."
1910-ben 206, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Ma mintegy 200 lakosa van.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
|
Ez az ausztriai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |