Héja
A Héja világában a tapasztalatok, vélemények és ismeretek sokfélesége járul hozzá a Héja-ről alkotott megértésünk és nézőpontunk gazdagításához. Különböző nézőpontokból és tudományágakból a Héja az érdeklődés és a tanulmányozás tárgya volt, vitákat, előrelépéseket és reflexiókat generálva, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy mélyebben ássuk el jelentését és életünkre gyakorolt hatását. A történelem során a Héja alapvető szerepet játszott abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, befolyásolva meggyőződéseinket, döntéseinket és tetteinket. Ebben a cikkben a Héja különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, megvizsgáljuk annak több dimenzióját, és megválaszoljuk azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a mai jelentőségét.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Accipiter gentilis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A héja elterjedési területe
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Héja témájú médiaállományokat és Héja témájú kategóriát. |
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
Alfajai
- Accipiter gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj
- Accipiter gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is
- Accipiter gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó
- Accipiter gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű
- Accipiter gentilis atricapillus – Észak-Amerika legnagyobb része; szürkéskék hát és jellegzetes arcrajzolat jellemzi
- Accipiter gentilis laingi – Vancouver- és Queen-Charlotte-szigetek, a kanadai Brit-Columbia tartomány partvidékén; sötétebb, mint az észak-amerikai alfaj
- Accipiter gentilis apache – Az USA és Mexikó határvidékének hegyvidéki részei; világosabb, mint az észak-amerikai alfaj
Megjelenése
A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.
 |
 |
 |
Életmódja
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók.Repülési formája: alacsony röptű üldözés. A héja vadon körülbelül 15 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja négy kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki.
 |
Kárpát-medencei előfordulása
Állandó fészkelő állomány, a 2012 januárjában végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 21 itthon telelő héját figyeltek meg a madarakat számlálók.
Védettség
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Jegyzetek
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
- ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2010. október 20.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
