A Hajnalpírlepke világában a témák, viták és vélemények széles skálája forog a relevanciájuk és a társadalomra gyakorolt hatásuk körül. A Hajnalpírlepke hosszú ideje érdeklődés és vita tárgya, végtelen kutatási, elemzési és reflexiókat generálva mind a tudományos területen, mind a nagyközönségben. Befolyása számos területre kiterjed, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig, és mindegyik egyedi perspektívát hoz a Hajnalpírlepke jelentésére és fontosságára mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Hajnalpírlepke különböző aspektusait és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy panorámaképet nyújtsunk annak összetettségéről és életünkre gyakorolt hatásáról.
Hajnalpírlepke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hím
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anthocharis cardamines (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hajnalpírlepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalpírlepke témájú médiaállományokat és Hajnalpírlepke témájú kategóriát. |
A hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.
A hajnalpírlepke elterjedési területe Európa, az északi sarkkörig. Hiányzik Krétán, Elbán, Észak-Afrikában és Spanyolország déli részén. Korábban gyakoribb volt.
A hajnalpírlepke elülső szárnya 1,6–2,5 centiméter hosszú. A hím elülső szárnyának csúcsán nagy narancsszínű folt („hajnalpírfolt”) van, a nőstényen ez az ismertetőjegy hiányzik. A lepke alapszíne felül szürkés- vagy sárgásfehér. Az elülső szárny fekete szegélyfoltja egységes, legfeljebb a szárnyrojt mellett látunk apró, fehér foltokat. A középsejt fekete zárófoltja kicsiny, néha hiányzik. A hátulsó szárny fonákja sárgászöld márványozású. Hernyója kékeszöld, fekete pontokkal, oldalán fehér csíkkal. Alsó teste sötétzöld.
A hajnalpírlepke erdők ritkás, félárnyékos részein, erdőszéleken él, de nyílt területeken, virágos réteken és kertekben is megtaláljuk, a hegyvidékeken 2000 méter magasságig. A korai lepkék közé tartozik; már az első melegebb időszak után repül – többnyire április elejétől júniusig, az Alpokban még augusztus elején is. A növényeken megpihenő lepke összecsukja szárnyait, ezért nehéz észrevenni. Évente egy nemzedéke kel ki.
Petéit virágbimbókba rakja, és a kikelő hernyók először a magtokokat fogyasztják. Hernyóidőszaka június-július. A hernyók tápnövényei:
és más keresztesvirágúak. A hernyók májusban jelennek meg, és többnyire júliusban bábozódnak be. Bábja zöld vagy barnás, fejrésze sarló alakúan görbült. A bábot fonal erősíti övszerűen a növény szárához, amin áttelel.