A mai cikkben a Horgasszőrű denevér-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Horgasszőrű denevér megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és elméleteket generálva a fontosságáról és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Horgasszőrű denevér-et, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját, és átfogó képet nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Horgasszőrű denevér minden aspektusát, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Horgasszőrű denevér-ről!
Horgasszőrű denevér | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Horgasszőrű denevér az ember kezében
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Myotis nattereri (Kuhl, 1817) | ||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Horgasszőrű denevér témájú kategóriát. |
A horgasszőrű denevér vagy horgasszőrű egérfülű-denevér (Myotis nattereri) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Egész Európában megtalálható a Balkán és Skandinávia nagy része kivételével. Vannak előfordulási adatok Dél-Finnországból, Svédország és Norvégia déli területeiről is. Nagy Britanniától egészen Marokkóig, keleten Krímen, Kaukázuson, a Kopet-dagon keresztül Tadzsikisztánban, Palesztinában, Japánban, Koreában is élnek. Nyílt parkokban, néha még városokban is, a hegyekben 2000 méterig. Elszórtan Magyarországon is megtalálható. Nyáron faodvakban, épületekben, télen barlangokban alszik.
Testhossza 4,2–5 centiméter, farokhossza 3,2–4,3 centiméter, magassága 0,75–0,9 centiméter, alkarhossza 3,6–4,2 centiméter, testtömege pedig 5–10 gramm. Kézben tartva a farkvitorla szélén lévő, merev 1 milliméter hosszú, enyhén kampós szőrszálakról ismerhető fel. Háta sötét, hasa valamivel világosabb. A fülfedő vékony és hegyes, a fülhossz felén kissé túlér. A fülön 5–6 redő is található. A szárnyvitorla a hátsó lábujj kezdetéig ér; röptében világosnak tűnik.
A horgasszőrű denevér hosszan vadászik, a kora esti óráktól késő délelőttig. A nagyobb repülések közben pihenőket is beiktat. Alacsonyan a föld felett vagy közepes magasságban (1-15 méter) száll, a fák között vagy a vizek fölött. Repülés közben farkát mereven lefelé tartja, testét pedig vízszintesen. Röpte hosszú, egyenletes, a más denevérekre egyébként jellemző hirtelen fordulások nála hiányoznak. A horgasszőrű denevér szívesen vadászik kis csoportokban is. A téli szállásként használt barlangokban a hőmérséklet ősszel 8-14 Celsius-fok, télen 6-10 Celsius-fok. Kedveli a bejáratuknál hideg barlangokat. Magánosan vagy kis csoportokban telel át, élőhelyéhez hűségesen ragaszkodik. Nyáron faodvakban 50-60 példány is összegyűlhet. Tápláléka kis rovarok, köztük éjszakai lepkék, kétszárnyúak, valamint pókok, melyeket legtöbbször még röptében elfogyaszt. A kisebb rovarokat a levélről is lecsípi.
A megtermékenyülés tavasszal történik. A kölykezőszálláson több száz nőstény tartózkodik. A fiatalok 6-7 hét után önállóak.