Horváthásos

Manapság a Horváthásos téma mindenki ajkán. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a gazdaságra, akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Horváthásos sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Horváthásos eredetétől napjaink fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet számos területén. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, miről is szól a Horváthásos, annak különböző következményeit és jelentőségét a mai világban. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a nagyon releváns témát, és teljesebb képet nyújtunk olvasóink számára a Horváthásos-ről.

Horváthásos (Kroatisch Ehrensdorf)
Látkép a Jézus Szíve templommal.
Látkép a Jézus Szíve templommal.
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangMonyorókerék településrésze
Járás
PolgármesterWalter Strobl (ÖVP)
Irányítószám7521
Forgalmi rendszámGS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 24′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 16° 24′
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváthásos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Horváthásos (németül: Kroatisch Ehrensdorf, horvátul: Hrvatski Hašaš, régebbi gradišćei alakban Hervatski Hašaš, vagy pedig Horvatski Hašaš) Monyorókerék településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 16 km-re északkeletre fekszik.

Története

A település a már korábban is létező Hásos falu (lásd Némethásos) területére 1545-től érkező horvátok betelepítésével keletkezett. 1556-ban Erdődy Péter a monyorókeréki uradalommal együtt Zrínyi Miklósnak adta zálogba és egészen 1613-ig a Zrínyiek birtoka maradt. Ezután újra Erdődy-birtok volt. 1720-ban 14 portát számláltak a településen. 1787-ben 26 házában 170 lakos élt. 1828-ban 27 háza és 192 lakosa volt. 1857-ben 34 ház állt a faluban 179 lakossal.

Fényes Elek szerint "Horvát- és Német-Hásos, (Krobotisch- und Deutsch-Eresdorf), horvát és német falu, Vas vmegyében: 388 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. g. Erdődy. Ut. p. Rába-Sz. Mihály."

Vas vármegye monográfiája szerint " Horvát-Hásos, lakosai szintén horvátajkúak, vallásuk r. kath. Házszáma 50, lélekszáma 288. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Lakosai nagyobbrészt szénégetéssel és kosárfonással foglalkoznak."

1910-ben 272, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Monyorókerékhez csatolták. 2001-ben 91 lakosa volt.

A település bejárata

Nevezetességei

Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

További információk

Jegyzetek

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye