Ez a cikk a Hugh David Politzer témával foglalkozik, amely mai relevanciája miatt nagy érdeklődést váltott ki. A Hugh David Politzer olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkeltette különböző területeken, legyen szó személyes, tudományos, szakmai vagy társadalmi térről. Az évek során a Hugh David Politzer egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát váltott ki, vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket generált társadalmunkra gyakorolt hatásáról és következményeiről. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Hugh David Politzer körüli különböző szempontok elemzése és megértése, annak eredetétől a mai fejlődéséig, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Hugh David Politzer | |
Született | 1949. augusztus 31. (74 éves) New York |
Állampolgársága | amerikai |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hugh David Politzer (New York, 1949. augusztus 31. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus.
PhD fokozatát 1974-ben a Harvard Egyetemen szerezte, ahol Sidney Coleman volt a témavezetője. Az első megjelent cikkében, mely 1973-ban jelent meg, Politzer leírja az aszimptotikus szabadság jelenségét: minél közelebb van egymáshoz két kvark, annál gyengébb a köztük levő erős kölcsönhatás. Ha nagyon közel kerülnek egymáshoz, akkor majdnem szabad részecskékként viselkednek. Ezt szinte azonos időben David Gross és Frank Wilczek is felfedezte a Princetoni Egyetemen. Az eredmény fontos volt a kvantum-színdinamika további fejlődése szempontjából. Miután a Harvardon doktorált, Politzer a Caltechre (California Institute of Technology) ment, ahol jelenleg ő az elméleti fizika professzora.
Frank Wilczekkel és David Jonathan Gross-szal megosztva megkapta 2004-ben a fizikai Nobel-díjat az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.