A I Mjongbak témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A hosszú múltra visszatekintő és a társadalomban állandó relevanciával rendelkező I Mjongbak olyan téma, amely vitákat és reflexiókat váltott ki a különböző szektorokban. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt hatásig a I Mjongbak sokrétű témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben elmélyülünk a I Mjongbak különböző aspektusaiban, elemezve annak eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban.
I Mjongbak | |
Dél-Korea 10. elnöke | |
Hivatali idő 2008. február 25. – 2013. február 25. | |
Előd | No Muhjon ( ) |
Utód | Pak Kunhje ( ) |
Szöul ( ) polgármestere | |
Hivatali idő 2002. július 1. – 2006. június 30. | |
Előd | Ko Gon ( ) |
Utód | O Szehun ( ) |
Csongno-ku ( ) képviselője a Nemzetgyűlésben | |
Hivatali idő 1996. május 30. – 1998. február 21. | |
Előd | I Dzsongcshan ( ) |
Utód | No Muhjon ( ) |
Született | 1941. december 19. (82 éves) Oszaka, Japán Birodalom |
Párt | Szabad Korea Párt |
Szülei | Lee Chung-u |
Házastársa | Kim Junok ( ) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Vallás | presbiterianizmus |
Díjak |
|
I Mjongbak aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I Mjongbak témájú médiaállományokat. |
I Mjongbak, néhol hibásan Ri Mjong Bak (hangul: 이명박, handzsa: 李明博, RR: Lee Myung-bak ; Oszaka, 1941. december 19. –) koreai politikus, Dél-Korea elnöke 2008 és 2013 között. Elnökké választása előtt a Hyundai Engineering & Construction vezérigazgatója és Szöul polgármestere volt. Felesége Kim Junok ( ), három lánya és egy fia van. Hét testvére közül az egyik, I Szangduk ( ) szintén politikus. Vallása szerint presbiteriánus. Családja 1929-ben költözött Japánba és 1945-ben, a második világháború után tért vissza Koreába. I a Koreai Egyetemen végzett és a Párizsi Diderot Egyetemen 2011. május 13-án tiszteletbeli fokozatot kapott.
Elnöksége alatt változás állt be az ország Észak-Koreával való kapcsolatában, I ( ) ugyanis elődjéhez képest keményvonalasabb politikát képviselt a növekvő északi agresszivitásra válaszul. Emellett azonban nyitott maradt a térségben az Oroszországgal, Japánnal és Kínával való párbeszédre. Elnöksége idején Dél-Korea a világpolitikában is növelte befolyását, aminek az eredményeképpen Szöulban került sor a 2010-es G20 találkozóra. Koreában viszont jelentős vita folyik a kormányzati kezdeményezésekről, ami néhány frakcióból polgári ellenállást és tiltakozásokat váltott ki a kormányzat Szabad Korea Párt ( ) (a korábbi Nagy Nemzeti Párt) ellen. A párton belüli reformista szárny szintén konfliktusban állt vele. Az elnöki poszton Pak Kunhje ( ) követte.
Közismert gúnyneve 2MB, amely nevének rövidítése (a kettőt a koreaiban i ( )-nek ejtik), és mivel megegyezik a két megabájt számtani jelölésével, „agyi kapacitását” hivatott kifejezni.
2018 októberében It korrupció vádjával 15 év börtönbüntetésre ítélték, valamint 13 milliárd von büntetést is fizetnie kell. Többek között sikkasztásban, kenőpénz elfogadásában és az államkassza megkárosításában találták bűnösnek. 2022-ben Jun Szogjol elnök kegyelemben részesítette It.
Elődje: No Muhjon |
|
Utódja: Pak Kunhje |