A mai világban a Idrisz Baba türbéje olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A Idrisz Baba türbéje jelentősége a társadalom előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Idrisz Baba türbéje olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Idrisz Baba türbéje különböző szempontjait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a Idrisz Baba türbéje teljes elemzésében és a modern társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásában.
Idrisz Baba türbéje | |
İdris Baba Türbesi | |
Település | Pécs |
Cím | 7624 Pécs, Nyár u. 8. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1591 |
Rekonstrukciók évei | 1686 (kat. kápolna) 1913 (felújítás) 1961 (újra türbe) |
Védettség | műemlék |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | türbe |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 12′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 39″, k. h. 18° 12′ 37″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Idrisz Baba türbéje témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idrisz Baba türbéje a pécsi Rókusdombon található muszlim síremlék. A pécsi Gyermekkórház kertjében található, hétköznap délelőtti órákban látogatható.
A türbe körül, a Rókus-domb déli lejtőjén a török hódoltság idején török temető volt.
Az 1591-ben épített terméskő anyagú sírboltot kupolával fedték le. A szúfi tanokat követve az alapja nyolcszögletű. A bejárat a Mekkával ellentétes oldalon van. Oldalfalaiban a szamárhátíves ablakok fölött kör alakú felülvilágítók vannak. Ajtónyílását csúcsíves záródású gótikus kőkeret szegélyezi, amely a jelenleg fülkeszerűen elfalazott eredeti bejárattól jobbra helyezkedik el. A kupola fedését ólomborítással vagy cseréppel oldották meg a török időkben, ezt mára felváltotta az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló zsindelyfedés. Az épület homlokzata eredeti, vakolatlan kőarchitektúrájával a hazai török építészet egyik becses alkotása.
1693-ban a jezsuiták a pestiskórház kápolnájává alakították át és Szent Rókusról, a pestisesek védőszentjéről nevezték el (a domb is ennek nyomán kapta a ma is használatos nevét). Később lőporraktárként funkcionált. 1912-ben újították fel, melynek során részben fel is tárták.
Mai alakját 1961-ben nyerte el. Ekkor alakították vissza türbévé, miután felnyitották Idrisz baba sziklába vájt sírhelyét és megtalálták benne a Mekka felé fordított csontvázát. A benne található berendezéseket mind Törökország adományozta.
Ez a síremlék a Magyarországon megmaradt mindössze két türbe egyike (a másik a Gül Baba sírja). Mindkettő a muszlimok, és azon belül is a törökök zarándokhelye.
Idrisz Baba egy 16. századi muszlim veli, azaz szent életű ember, Allah közeli barátja volt. Idrisz Baba származása ismeretlen, ám az oszmán-kori veli többségéhez hasonlóan feltételezhetően ő is a Balkánról költözhetett magyar földre. Messze földön híres gyógyító volt. Közbenjáróként tartották számon, ezért sírjához azóta is járnak a muszlimok, az ilyen kegyes sírlátogatást az iszlám zijarahnak (törökösen: ziyaret) hívja. Baráti kapcsolatokat ápolt Telli Haszan boszniai pasával. Az 1961-es ásatáskor megtalálták hamvait.